Ragadós száj- és körömfájás vírust azonosított a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen. Ez a hasított körmű állatok betegsége (juh, szarvasmarha, sertés, kecske, stb.), mind a háziállatokra, mind a vadállatokra veszélyt jelent. Rusvai Miklós virológus szerint

bár az ember is elkaphatja ezt a vírust, általában nagyon enyhe betegség szokott jelentkezni.

Hólyagos elváltozások alakulnak ki a kézen a körömtájékon, illetve a szájban. Az állatoknál ez sokkal rosszabb betegséget okoz: nagyon súlyos lázas állapot lehet a következménye, valamint a csülökszaru leválása, illetve a szájüregben olyan nagy hólyagok és kimaródások képződnek, hogy az állatok nem tudnak enni, ezért romlik az állapotuk. A folyamat vége az elhullás.

A fertőzött állományokat a kontinensünkön mindenhol fel kell számolni, mert Európa mentes ettől a betegségtől. Mindazonáltal a ragadós száj- és körömfájás időről időre – bár szerencsére ritkán – megjelenik Európa egyes országaiban. Legutóbb Németországban bukkant fel.

„Németországban 1988-ban fertőzött utoljára, Magyarországon 1973-ban. Utoljára Európában 2001-ben, Nagy-Britanniában volt száj- és körömfájásjárvány, onnan átvitték Írországba és Hollandiába, de mindenütt a legszigorúbb rendszabályokkal a lehető leggyorsabban felszámolták a betegséget. Nagy-Britanniában több millió állatot öltek le, ugyanis ezernél is több helyen tört ki a járvány, mert viszonylag későn vették észre. Az utóbbi 40-50 évben azonban Európában csak így, egy-egy esetben ütötte fel a fejét a vírus, valahogyan importálták a kórokozót” – mondta Rusvai Miklós.

Hozzátette: a vírus megjelenése önmagában nagy kárt okoz, hiszen rögtön exportkorlátozásokat vetnek be az érintett ország ellen. Mindaddig, amíg nem igazolják a mentességet, az utolsó megbetegedés után minimum három hónappal oldható fel csak a zárlat.

Azzal kapcsolatban, hogy miként lehet megelőzni a vírus emberre való átterjedését, a virológus elmondta: a szokásos intézkedésekre van szükség, vagyis amikor az érintett állományokban a vágás megtörténik és az állatokat megsemmisítik, maszkot és védőkesztyűt kell használni. Ez alapvető elvárás minden esetben, ugyanígy van ez a madárinfluenzánál és egyéb más betegségeknél is.

Az állattartó telepek közti átterjedés megakadályozására az azonnali zárlatot alkalmazzák. Mint Rusvai Miklós rámutatott, a kisbajcsi szarvasmarhatartó telep a lakott területektől távolabb fekszik, két település között félúton, így bár viszonylag nagy állatszámú helyszín, tökéletesen izolálható. Ehhez a polgárőrség vagy a katonaság segítsége is igénybe vehető. A járványvédelmi szabályok rendkívül szigorúak, ilyen esetekben ezeket maradéktalanul foganatosítják és betartatják.