Nem túl könnyű meghozni a legjobb döntést abban a kérdésben, hogy melyik időponttól kérjük az öregségi nyugdíj megállapítását. Több szempontot is figyelembe kell venni ehhez, így a nyugdíj várható összege mellett azt is mérlegelni kell, hogy tervezzük-e a további munkavégzést, és az milyen hatással lehet a nyugdíj időpontjára. Mit lehet tenni akkor, ha „elhamarkodtuk” a nyugdíjigény benyújtását? Van-e lehetőség egy már meghozott döntésünk megváltoztatására? – erről ír az ado.hu.
A nyugdíjtörvény alapján a nyugdíjba vonulás időpontjának megválasztása a nyugdíjkorhatár betöltésétől mint legkorábbi lehetőségtől kezdve több dologtól is függhet. Ezek között az egyik fontos tényező a nyugdíj összegének nagyságrendje lehet, amely eltérést mutathat abból a szempontból, hogy melyik évben történik a nyugdíjba vonulás.
A nyugdíjtörvény szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, és rendelkezik legalább húsz év szolgálati idővel. Öregségi résznyugdíj a rá irányadó nyugdíj korhatár betöltése, és tizenöt év szolgálati idő megléte esetén igényelhető. A nyugdíjkorhatár elérésétől függetlenül, életkorra tekintett nélkül a nők negyven év jogosultsági idővel történő kedvezményes nyugellátása vehető igénybe a negyven év jogosultsági idő meglététől. A jogosultsági idővel már rendelkező hölgy is „döntési helyzetben” van ettől az időponttól kezdve.
Ha a nyugdíjjogosultság már bekövetkezett, és nincs olyan ok, körülmény, amely miatt feltétlenül, mihamarabb igénybe kellene venni a nyugdíjat, felmerül a kérdés, mikortól kérjük az ellátást. A különbség az időpontok között a következő: ha 2025-ben vonulunk nyugdíjba, a nyugellátás összege a 2025. évi szabályok szerint kerül kiszámításra, és már részesülünk a 2026. évi januári nyugdíjemelésben, és a tizenharmadik havi nyugdíj 2026-ban esedékes összegében. Ha 2026-tól történik a nyugdíjba vonulás, a 2026. évi kiszámítási szabályok szerint történik a nyugdíjszámítás, és az éves januári rendszeres nyugdíjemelésben először 2027-ben részesülünk. 2027-ben lehet első ízben megkapni a tizenharmadik havi nyugdíjat is.
A 2026. évi nyugdíjszámítási szabályokban új elem lesz az ún. valorizációs szorzószámok meghatározása, ami a nyugdíj-megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait. Ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.
Abban az esetben, ha 2025-ben mégis a korábbi évben, 2024-ben történő nyugdíj-megállapítás mellett döntenénk, lehetőség van hat hónapra visszamenőleg a nyugellátás igénybevételére, ha a jogosultsági feltételek (az életkor betöltése és a szükséges szolgálati idő, illetve a „nők 40” esetében a negyven év jogosultsági idő) már ebben a korábbi időpontban is teljesültek. Visszamenőlegesen a nyugdíj összege is kifizetésre kerül. Ha ebben a visszamenőleges időszakban fennállt a munkaviszony, utólag rendezni kell a levont társadalombiztosítási járulékot.
2025 júliusában ezt a megoldást a 2024. kezdetű nyugellátásokkal kapcsolatban már nem lehet alkalmazni, mert ez csak június 30-ig lehetséges a hat hónapos visszamenőleges igényérvényesítési határidő miatt.
Célszerű azt is figyelembe venni, hogy a megszerzett szolgálati idő (például 41 év 360 nap) mikor éri el a következő teljes szolgálati idő évet (ennél a példánál a 42 évet), mert a nyugdíj összegénél a betöltött szolgálatiidő-éveknek van jelentőségük, ha van rá mód, ne hagyjuk „elveszni” a töredéknapokat.
