A téli csapadék nagymértékben segíti a talaj feltöltődését, ezért ha elmarad a szükséges mennyiség, nagyobb az esély arra, hogy aszályos lesz az év – mondta az InfoRádióban Fehér Balázs meteorológus. A hazai erdők talajából is nagyon sok víz hiányzik, és a csapadékhiány mellett a csapadék szélsőséges eloszlása is nagyon komoly problémákat okozhat.

A Pilisi Parkerdő szóvivője az InfoRádióban felidézte, hogy 2022-ben óriási szárazság volt Magyarországon, akkor tavasszal és nyáron is nagyon kevés eső hullott. A Pilisi Parkerdő szakemberei éppen 2022-ben, az év elején Budapest határában 130-150 éves bükkfákat jelöltek ki arra, hogy még hosszú ideig a területen maradjanak. Az erdészek tavaly visszamentek az érintett területre, és azt tapasztalták, hogy szinte az összes kijelölt fa megszenvedte az aszályos időszakot. Először a csúcsuk száradt el, illetve egyes egyedeknél két év alatt ledobta a törzs a kérget, vagyis teljes elszáradt.

Mészáros Péter úgy fogalmazott, az erdészeknek is nagy kihívás a klímaváltozás, főleg abban a tekintetben, hogy „miként tud az erdő megmaradni erdőnek”. Hozzátette: a Pilisi Parkerdő az Erdészeti Tudományos Intézettel közösen különböző klímaszcenáriókat készített elő a fővárosi erdőkre vonatkozóan a Városierdő-fejlesztési Program keretében. A szóvivő elmondása szerint még az erdészeket is meglepte az a jövőkép, melyet a kutatások előrejeleztek. Az egyik megállapítás szerint

a pesti oldalon 2050-re gyakorlatilag megszűnhetnek a zárt erdők, és felnyíló, sztyeppszerű környezet fogadhatja a látogatókat.

Mészáros Péter figyelmeztetett: ezeket az erdőket csak aktív kezeléssel, emberi beavatkozással lehet megmenteni, ugyanis emberi kéz alkotta azokat. Külön megemlítette a Péterhalmi erdőt és a Kapocs utcai kiserdőt, amelyek szintén „erdészkéz beavatkozását igénylik”. Fontos feladatnak nevezte azt is, hogy le kell cserélni azokat a fajokat, amelyek áldozatul estek a klímaváltozásnak, illetve a nagyvárosi környezetnek. Felhívta a figyelmet, hogy új faegyedek telepítésével növelni lehet az erdők változatosságát és biodiverzitását is, illetve ezzel együtt fel kell készíteni az egyes fajokat a klímaváltozásra, valamint más éghajlati jelenségekre.

Az erdők állapotának jót tenne, ha az időjárás tekintetében hosszú, ténylegesen téli idő lenne télen, időnként nagy hóborítottsággal, kellő mennyiségű csapadékkal. A szóvivő úgy fogalmazott, a hó nemcsak a szánkózni vágyó gyerekeknek, hanem a fáknak is nagyon hiányzik ilyenkor, hiszen a nyugalom mellett

az alacsony hőmérsékleten elpusztulnak a kártevők is, az utóbbi években azonban ez nem igazán történt meg, mert a korábbi évtizedekhez képest enyhébb volt az idő.

Mészáros Péter kiemelte: ha nincs kellően hideg, nem tűnnek el a rovarok, a baktériumok és a gombák, amelyek jelenléte télen károsítja az erdőket. A szóvivő végül elmondta: ha megfelelő mennyiségű csapadék esne a téli időszakban, és a csapadék jól beszivárogna a talajba, akkor tavasszal egy enyhe olvadás során eljutna a növények gyökereihez, ami sokat segítene a kifejlődésben. Ha viszont ez nem történik meg és még kártevők is felbukkannak, súlyos károkat szenvedhetnek az erdők.