Infostart.hu
eur:
354.35
usd:
300.68
bux:
134545.2
2026. május 10. vasárnap Ármin, Pálma
Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a hatóság idei vagyonnyilatkozati eseti jelentéséről, valamint a szervezet működésének első évéről tartott sajtótájékoztatón a Corinthia Budapest Hotelben 2023. december 7-én.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Újabb bűncselekmények gyanúja miatt hallgatták ki az Integritás Hatóság elnökét

Biró Ferenc ellen a hivatali visszaélés mellett már hűtlek kezelés miatt is nyomoznak.

Újabb bűncselekmények megalapozott gyanúja miatt hallgatta ki Biró Ferenc Pált, az Integritás Hatóság elnökét a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). Az elnököt – hivatali visszaélés mellett – már összesen 87 millió forintra elkövetett hűtlen kezeléssel is gyanúsítja a nyomozó főügyészség.

A megalapozott gyanú szerint Biró Ferenc Pál az Integritás Hatóság elnökeként 2023. január 1-jén megbízási szerződést kötött egy külföldi székhelyű gazdasági társasággal azért, hogy a társaság segítse az Integritás Hatóságot brüsszeli székhelyű diplomáciai külképviselet felállításában és működtetésében. Az Integritás Hatóság magyar autonóm államigazgatási szerv, diplomáciai külképviselet létesítésére nem jogosult. Az Integritás Hatóság e szerződés alapján mintegy 17 millió forintnak megfelelő eurót fizetett ki a társaságnak.

Biró Ferenc Pál az Integritás Hatóság elnökeként 2024 áprilisában két újabb szerződést kötött ugyanezzel a külföldi gazdasági társasággal. A közlemény szerint az egyik határozott időtartamra szóló, tanácsadói szerződés az Integritás Hatóság stratégiai kommunikációját hivatott támogatni az Európai Unióban. Az Integritás Hatóság feladatainak ellátásához a szerződésben írt feladatok elvégzése nem volt szükséges.

A másik határozott időtartamra szóló, tanácsadói szerződésben a gyanúsított lényegében a hatóság feladatkörének ellátásához nem tartozó lobbi tevékenységgel bízta meg a céget. A két szerződésre Biró Ferenc Pál rendelkezése alapján az Integritás Hatóság összesen ezidáig mintegy 45 millió forintnak megfelelő eurót fizetett ki.

A megalapozott gyanú szerint Biró Ferenc Pál, az Integritás Hatóság elnökeként a hatóság feladatköréhez kapcsolódó végzettséggel nem rendelkező családi ismerősével közszolgálati jogviszonyt létesített a hatóságnál bruttó kétmillió forintos havi fizetésért. A férfi a létrehozni tervezett úgynevezett Integritás Akadémia mellett működő háromfős Rektori Tanács tagja lett volna, és a tantervi tematika kidolgozásában vett részt. Az akadémia semmilyen módon nem kapcsolódott az Integritás Hatóság feladatköréhez, olyan témakörökben tervezett oktatást, mint "A halál hagyományos és modern értelmezése és a létkorrupció összefüggései. A halál utáni exisztencia és az integritás helyreállítása". A férfi közel 12 millió forint juttatást kapott mintegy hathónapos közszolgálati jogviszonya alatt.

A megalapozott gyanú szerint Biró Ferenc Pál az államháztartásról szóló törvényben foglalt gazdálkodási szabályokat megszegve, a korábbi gyanúsításban foglaltakkal együtt összesen közel 87 millió forint vagyoni hátrányt okozott az Integritás Hatóságnak – közölte a KNYF.

Címlapról ajánljuk
Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja
Fanfártól a táncig

Így nézett ki az új parlamenti ciklus ünnepélyes nyitónapja

Hatalmas tömeg előtt ért véget a Kossuth téren Magyar Péter első miniszterelnöki napja, a hivatalba lépő kormányfő kemény szavakkal kelt ki Sulyok Tamás államfői működése ellen, Forsthoffer Ágnes házelnökként az övétől eltérő fellépéssel kezdte meg házelnöki munkáját. Megalakultak a parlamenti frakciók is, a kormány viszont most még nem lépett hivatalba, így érdekes helyzet állt elő, aminek egy pikáns magánéleti szála is van.
inforadio
ARÉNA
2026.05.11. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Kiszelly Zoltán a Századvég politikai elemzési igazgatója
A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

A tétlenség ára – Óriási összegeket tesz ki a természetkárosítás elhallgatott számlája

Az OECD már évtizedek óta vizsgálja a környezeti problémák gazdasági következményeit, és elemzései szerint a környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait. A Dasgupta-jelentés ezt tovább erősíti azzal, hogy a gazdaságot a természeti tőke szerves részeként értelmezi, és rámutat: a hagyományos mutatók, mint a GDP, nem tükrözik a valódi társadalmi jólétet. Az ENSZ és az EU friss jelentései egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kezelése alulfinanszírozott, miközben a károk egyre gyorsabban halmozódnak. A szabályok végrehajtásának hiányosságai és a rövid távú gazdasági döntések hosszú távon komoly versenyképességi és pénzügyi kockázatokat okoznak. Mindez azt mutatja, hogy a tétlenség nem semleges állapot, hanem egyre növekvő, rendszerszintű gazdasági veszteségforrás.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×