Infostart.hu
eur:
385.13
usd:
331.79
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv
Snow, ice and adverse weather conditions bring things to a stand still.
Nyitókép: kev303/GettyImages

A kutató elárulja, valóság lesz-e idén a fehér karácsony mítoszából

Magyarországon korábban sem volt jellemző a mindig havas, hótakarós karácsony az elmúlt évtizedekben. A fehér karácsonyok esélye még tovább csökken majd a klímaváltozás és a felmelegedés intenzitásának ismeretében – mondta Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

A fehér karácsony mítosza a kis jégkorszak (14–19. század) végéről eredeztethető, amikor Európában a mostaninál az évi középhőmérséklet másfél-két, a telek pedig három-négy fokkal hidegebbek voltak, így tehát nagy esély mutatkozott arra, hogy a karácsonyi ünnepek alkalmával, fagy, illetve hófehér táj fogadja az embert. Mindez a magyar és általában a közép-európai feljegyzések szerint tízből kilencszer így is alakult a 18-19. században.

„A legtöbb mese pedig épp ebben az időben keletkezett, melyek szép lassan hozzájárultak a 20. századi modern történetek, így a fehér karácsony mítoszának a kialakulásához” – fogalmazott az InfoRádióban a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Sőt, erre a 20. század elején és közepén, a második világháború után az amerikai reklám- és filmipar már rá is erősített, és azóta, ha karácsonyi mozi készül, az Chicago és környékén játszódik, tekintettel, hogy a legtöbb esetben ott a mai napig fehér karácsony van. Ennek a gondolkodását a nyugati kultúra terjedésével pedig az egész világ átvette – magyarázta az InfoRádióban Kovács Erik.

Ráadásul az emberi gondolkodás még kicsit szépít is a dolgokon – tette hozzá a szakember, kiemelve: alapvetően mindenki gyerekkorában legalább egyszer előfordul az, hogy karácsonykor hó legyen, és erre emlékszünk a legjobban, pedig ez egy nagyon téves gondolat, főleg a mi éghajlati területünkön, Közép-Európában.

A Klímapolitikai Intézet vezető kutatójának elmondása szerint az 1930-1940-es években gyakorlatilag minden karácsony fehér volt Magyarországon, majd ez onnantól kezdve folyamatosan csökkenni kezdett, de a 80-as és 90-es években, valamint a 2000-es évek hajnalán ismét jellemzőbb volt a fehér karácsony az ország kétharmadán, különösen az északi megyékben. Ezt követően ismét kezdtek elmaradni a fehér karácsonyok, és 2010 után már az ország nagy részén (kivéve a hegyvidéki területeket) nem is voltak havasak a december 24-25-26-i napok. A klímamodellek alapján pedig ennek valószínűsége a (közel)jövőben igencsak csökken: húsz évből szerencsés esetben egy lesz, amikor esély mutatkozik majd a fehér karácsonyra.

Az idei fehér lesz?

A két nagy meteorológiai előrejelző modell – az amerikai Global Forecast System (GFS) és az Európai Középtávú Előrejelző – szerint a jövő hét az átlagnál jóval enyhébb lesz, 10 fok körüli nappali hőmérsékletekkel, sok esővel, illetve némi napsütéssel. Az ünnepi hétre viszont mindkét modell alapján feltűnt annak lehetősége, hogy lehűlés legyen, akár havazással. Bár 30 kifutásból 20 ennek ellenkezőjét mutatja, a lehetséges forgatókönyvek harmada a fehér karácsony irányába mutat – ismertette Kovács Erik.

„Sajnos a december ilyen hónap; túl van melegedve az óceán, a Földközi-tenger, és nagyon erőteljes a ciklonaktivitás. De az idei évben a tavalyitól, illetve a tavaly előtti évtől eltérően már megjelentek azok a forgatókönyvek, hogy havazzon is karácsonykor. Erről pontosat majd a jövő hét közepétől tudnak majd pontosat mondani a meteorológusok” – mondta a Klímapolitikai Intézet vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×