Infostart.hu
eur:
365.03
usd:
311.54
bux:
133872.25
2026. április 27. hétfő Zita
Snow, ice and adverse weather conditions bring things to a stand still.
Nyitókép: kev303/GettyImages

A kutató elárulja, valóság lesz-e idén a fehér karácsony mítoszából

Magyarországon korábban sem volt jellemző a mindig havas, hótakarós karácsony az elmúlt évtizedekben. A fehér karácsonyok esélye még tovább csökken majd a klímaváltozás és a felmelegedés intenzitásának ismeretében – mondta Kovács Erik, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója.

A fehér karácsony mítosza a kis jégkorszak (14–19. század) végéről eredeztethető, amikor Európában a mostaninál az évi középhőmérséklet másfél-két, a telek pedig három-négy fokkal hidegebbek voltak, így tehát nagy esély mutatkozott arra, hogy a karácsonyi ünnepek alkalmával, fagy, illetve hófehér táj fogadja az embert. Mindez a magyar és általában a közép-európai feljegyzések szerint tízből kilencszer így is alakult a 18-19. században.

„A legtöbb mese pedig épp ebben az időben keletkezett, melyek szép lassan hozzájárultak a 20. századi modern történetek, így a fehér karácsony mítoszának a kialakulásához” – fogalmazott az InfoRádióban a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója. Sőt, erre a 20. század elején és közepén, a második világháború után az amerikai reklám- és filmipar már rá is erősített, és azóta, ha karácsonyi mozi készül, az Chicago és környékén játszódik, tekintettel, hogy a legtöbb esetben ott a mai napig fehér karácsony van. Ennek a gondolkodását a nyugati kultúra terjedésével pedig az egész világ átvette – magyarázta az InfoRádióban Kovács Erik.

Ráadásul az emberi gondolkodás még kicsit szépít is a dolgokon – tette hozzá a szakember, kiemelve: alapvetően mindenki gyerekkorában legalább egyszer előfordul az, hogy karácsonykor hó legyen, és erre emlékszünk a legjobban, pedig ez egy nagyon téves gondolat, főleg a mi éghajlati területünkön, Közép-Európában.

A Klímapolitikai Intézet vezető kutatójának elmondása szerint az 1930-1940-es években gyakorlatilag minden karácsony fehér volt Magyarországon, majd ez onnantól kezdve folyamatosan csökkenni kezdett, de a 80-as és 90-es években, valamint a 2000-es évek hajnalán ismét jellemzőbb volt a fehér karácsony az ország kétharmadán, különösen az északi megyékben. Ezt követően ismét kezdtek elmaradni a fehér karácsonyok, és 2010 után már az ország nagy részén (kivéve a hegyvidéki területeket) nem is voltak havasak a december 24-25-26-i napok. A klímamodellek alapján pedig ennek valószínűsége a (közel)jövőben igencsak csökken: húsz évből szerencsés esetben egy lesz, amikor esély mutatkozik majd a fehér karácsonyra.

Az idei fehér lesz?

A két nagy meteorológiai előrejelző modell – az amerikai Global Forecast System (GFS) és az Európai Középtávú Előrejelző – szerint a jövő hét az átlagnál jóval enyhébb lesz, 10 fok körüli nappali hőmérsékletekkel, sok esővel, illetve némi napsütéssel. Az ünnepi hétre viszont mindkét modell alapján feltűnt annak lehetősége, hogy lehűlés legyen, akár havazással. Bár 30 kifutásból 20 ennek ellenkezőjét mutatja, a lehetséges forgatókönyvek harmada a fehér karácsony irányába mutat – ismertette Kovács Erik.

„Sajnos a december ilyen hónap; túl van melegedve az óceán, a Földközi-tenger, és nagyon erőteljes a ciklonaktivitás. De az idei évben a tavalyitól, illetve a tavaly előtti évtől eltérően már megjelentek azok a forgatókönyvek, hogy havazzon is karácsonykor. Erről pontosat majd a jövő hét közepétől tudnak majd pontosat mondani a meteorológusok” – mondta a Klímapolitikai Intézet vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Törékeny a rendszer – számos oka van annak, hogy most gond van a kerozinnal

Törékeny a rendszer – számos oka van annak, hogy most gond van a kerozinnal

A modern világ egyik legbiztosabbnak hitt rendszere, a légi közlekedés, 2026-ra meglepően sérülékennyé vált Európában. Nem egy külső sokk, hanem egymásra rakódó politikai és gazdasági döntések vezettek oda, hogy egyes reptereken már az alapvető működés feltételei is hiányoznak. A kerozinhiány nem pusztán energiaellátási probléma, hanem egy mélyebb strukturális feszültség tünete. Egy olyan rendszeré, amelyet túl szűkre szabtak.
inforadio
ARÉNA
2026.04.27. hétfő, 18:00
Cseh Tibor András
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke
Választás 2026: a hétvégén felgyorsultak az események, Kósa Lajos nem ül be a parlamentbe

Választás 2026: a hétvégén felgyorsultak az események, Kósa Lajos nem ül be a parlamentbe

Orbán Viktor bejelentette, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, de a Fidesz elnöki posztját megtartaná a párt kongresszusának támogatásával. Hasonló bejelentés Kósa Lajos alelnöktől is érkezett az este. A parlamenti frakció vezetését Gulyás Gergely veszi át, miközben a KDNP-ben is "generációváltás" indult: Semjén Zsolt, Latorcai János és Soltész Miklós szintén nem ülnek be az Országgyűlésbe. Kiderült, hogy Orbán Anita a külügyminiszteri poszt mellett miniszterelnök-helyettesi szerepet is betölt. A héten már 12 miniszter neve is nyilvánosságra került Magyar Péter leendő kormányában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×