Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
A légifotón a Megyeri híd 2021. július 30-án.
Nyitókép: MTI/Varga György

Budakalászt kiragadná természetes közegéből az új választási földrajz – megszólal a polgármester

Nemcsak a fővárost, hanem az agglomerációs településeket is érzékenyen érintheti a választókerületek tervezett átalakítása. Forián-Szabó Gergely budakalászi polgármester elmondta, hogy a javaslat Budakalászt teljesen leválasztaná a természetes kapcsolatrendszeréről, ami a hétköznapi életben a lakosság számára komoly hátrányokkal járhat.

Megszavazta november 19-én az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának kormánypárti többsége azt a törvénymódosítási javaslatot, amely részben a választókörzetek átrajzolásáról szól. A 8 igen szavazattal, 3 nem ellenében elfogadott javaslat értelmében a lakosságszám változására hivatkozva átalakítják a főváros választókerületeit, és módosításokat hajtanak végre Csongrád-Csanád, Pest, valamint Fejér vármegyében is.

A képviselők elé kerülő javaslat szerint Budapest az eddigi 18 helyett 16 parlamenti képviselőt választ majd 2026-ban, ha a törvénymódosítást elfogadják. A fővárosban 2022-ben 18-ból 17 helyet elhozott az ellenzék. Pest vármegyében az eddigi 12 helyett viszont kettővel több, 14 országos egyéni választókerület (oevk) lehet 2026-ban, amely abból is fakad, hogy sokan költöztek a budapesti agglomerációba az elmúlt években.

A Nemzeti Választási Iroda elnöke a 2022-es választás, majd legutóbb a júniusi EP- és önkormányzati választás után is felhívta a parlamenti képviselők figyelmét, hogy hozzá kell nyúlni a választási térképhez, mert a jelenlegi beosztás törvénysértő. A törvény szerint az egyes egyéni választókerületekben az országos átlagnál legfeljebb 20 százalékkal lehet kevesebb vagy több választópolgár. Ha 20 százaléknál nagyobb az eltérés, módosítani kell a beosztást.

Budakalász polgármestere szerint a települést hátrányosan érintené a változtatás

Budakalász jelenleg a Budapesttől északra található, Szentendre központú 3-as számú választókerülethez tartozik. Ha megtörténnek a tervezett változtatások, az Budakalászt is erőteljesen érinteni fogja, az InfoRádió erről kérdezte a település polgármesterét.

"Budakalász a Dunakanyar kapuja, itt halad keresztül a HÉV, a 11-es út, itt folyik a Duna, ezek mind olyan adottságok, amik meghatározzák a működést, és amelyek a parlamenti képviselet szempontjából is fontosak. Budakalász és a környező települések számára megfelelő működési keretet nyújtott az elmúlt időszakban a meglévő struktúra" – mondta Forián-Szabó Gergely, és szerinte Budakalász számára hátrányos, ha a mostani törvényjavaslat alapján kiszakítanák egy jól működő és természetes kapcsolatrendszerből.

Forián-Szabó Gergely kiemelte, hogy az úthálózat, valamint a víz- és csatornahálózat Budakalászon is jelentős fejlesztésekre szorul. Mint mondta: a térség egymás mellett elhelyezkedő települései ebből a szempontból is szorosan összetartoznak. "Küszöbön áll a szentendrei HÉV fejlesztése, ebben a projektben is sok egyeztetés szükséges még az állami szervekkel, az érintett önkormányzatokkal és országgyűlési képviselőkkel" – tette hozzá a polgármester.

Mint jelezte, ezeknek a fontos fejlesztéseknek a megvalósulása Budakalász szempontjából igen nehézkessé válna, ha a település egy új választókerületnek lenne része a jövőben. Budakalász volna a tervezett új választókerület legkeletibb települése, tulajdonképpen nyúlványként kapcsolódna, mert a Pilisvörösvár központú választókerület innen nyugati irányban haladna egészen a Zsámbéki-medencéig, olyan településeket is magába foglalva, mint Herceghalom és Zsámbék.

A polgármester szerint érthető, hogy a lakosságszám változása miatt ki kell igazítani a körzeteket, viszont ebben a formában a módosítás nagyon hátrányos Budakalász számára. Mint mondta:

Budakalász lenne az egyetlen, amely a Duna-parti települések közül az új körzetbe tartozna, és így kikerülne a fejlesztési projektekben közösen érdekeltek csoportjából.

A közlekedés mellett Forián-Szabó Gergely olyan szolgáltatásokra is felhívta a figyelmet, mint például a kormányhivatali ügyintézés, orvosi ügyelet, járóbeteg-ellátás, tűzoltóság, rendőrség és a közműcégek, mivel ezek a területek is gondok forrásává alakulhatnak a változtatás következtében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×