Infostart.hu
eur:
383.66
usd:
329.75
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér
Magyar Péter, a Tisztelet és Szabadság Párt (Tisza Párt) EP-listavezetője nyilatkozik a sajtó képviselőinek a párt európai parlamenti és önkormányzati választási eredményváró rendezvényén az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választások napján Budapesten, a Roude Leiw állóhajón 2024. június 9-én.
Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert

Magyar Péter döntött, mégis beül az EP-be

A Tisza Párt alelnöke, miután a pártja képviselőit felvette soraiba az Európai Néppárt, a közösségi oldalán jelentette be, hogy mégis felveszi az európai parlamenti mandátumot.

„Ez csapatjáték, vége a one-man-show-nak” – fogalmazott. Magyar Péter élőben jelentkezett be Brüsszelből és közölte, miután az Európai Néppárt frakcióülésén 97 százalékos támogatást kapott a döntés, hogy a Tisza Párt hét képviselőjét befogadja Európa legnagyobb pártcsaládjának frakciója, „kicsit más helyzet van”, mint korábban.

„Való igaz, többször nyilatkoztam azt, hogy nem tervezem felvenni ezt a mandátumot, és értem a rengeteg kritikát, amit emiatt kapok”, de a Néppártban „befolyásos, nagy frakciónk van, ez nagyon sok lehetőséget nyújt nekünk” – indokolta döntését Magyar Péter.

Kifejtette: olyan lehetőségek nyílnak meg a Tisza Párt előtt, olyan nemzetközi kapcsolatrendszert alakíthat ki, nemzetközi partnereitől annyi támogatást, tudást, tapasztalatot kaphat, „ami felbecsülhetetlen egy országgyűlési kampányban”. Megjegyezte, a Néppártnak rengeteg szakértője van, akiket tudnak használni.

Hangsúlyozta: „minden részletet mérlegelve” döntött úgy, hogy felveszi a mandátumot, de „ez nem egy olyan döntés, ami öt évre szól”. Szeretné látni, „mennyi munkával és milyen elfoglaltsággal, milyen külföldi léttel jár” az EP-ben végzett munka, ugyanakkor tisztában van vele, „mennyi szervezést, mennyi pártépítést igényel az, hogy a következő országgyűlési választásokon a Tisza Párt kerüljön ki győztesen” – magyarázta.

Úgy vélte, ha nem venné fel a mandátumot, akkor is rengeteget kellene külföldre utaznia. „Tudom, mik a limitjeim, ha a brüsszeli vagy strasbourgi munka – ami csupán néhány napot fog igényelni tényleges kintléttel – a pártépítés rovására megy vagy veszélyezteti az elkövetkezendő országgyűlési választáson elvárt jó eredményt, akkor azonnal lemondok” – mondta el Magyar Péter.

Közölte azt is, fél év után újabb szavazást indít arról, hogy választói szerint megérte-e a mandátum megtartása, „vagy haza kell jönnöm teljes állásban”. Hangsúlyozta, döntése „nem a pénzről szól”, a fizetése felét minden hónapban felajánlja majd jótékony célra.

Címlapról ajánljuk
Elemző: Donald Trump azért lett dühös, mert a britek lavíroznak, a spanyolok meg már-már cinikusak

Elemző: Donald Trump azért lett dühös, mert a britek lavíroznak, a spanyolok meg már-már cinikusak

Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegette meg Spanyolországot, hogy megszakít velük minden kereskedelmi kapcsolatot, mert az ország nem engedte az amerikai légierőnek, hogy a bázisait használja az Irán elleni művelethez. Nagy-Britannia sem hagyta, hogy a támadáshoz igénybe vegyék az Indiai-óceánon található támaszpontját. Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője világított rá a helyzet hátterére.

Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

A Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott tárgyalásán szerdán Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnök jóváhagyta két kárpátaljai magyar hadifogoly elengedését – közölte a magyar külügyi tárca.
NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

NATO-tagállamra lőttek ki ballisztikus rakétát, tengeralattjáró-támadás az Indiai-óceánon, Teherán magyarázkodik – Híreink az iráni háborúról szerdán

Ötödik napja tart és egyre csak szélesedik Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma a két országban összesen túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az Egyesült Államok szerdán Srí Lanka partjainál tengeralattjáróval süllyesztett el egy iráni hadihajót, legalább 80-an meghaltak. Irán a NATO-tagállam Törökországra lőtt ki ballisztikus rakétát, melyet semlegesítettek. Közben kiderült: a néhai Ali Hámenei ajatollah fia, Modzstaba Hámenei az elsőszámú esélyes, hogy legfőbb vezetőnek válasszák Iránban. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Este Irán magyarázkodni kezdett a régió olajállamainak megtámadása miatt - Katarral közvetlenül is beszéltek. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×