Farkas András szakértő a nyugdijguru.hu oldalon összegyűjtötte, hogy kinek és mikor érdemes igényelnie a Nők40 elnevezésű kedvezményes nyugellátást. Mint írja, amint teljesülnek a feltételek, célszerű haladéktalanul igényelnie a nyugellátást azoknak a nőknek, akiknek ezt a személyes helyzetük indokolja, vagyis

• nincs munkájuk,
• nem megfelelő a munkahelyük,
• a munkáltatójuk nem kívánja tovább alkalmazni őket,
• rossz az egészségi állapotuk,
• a munka helyett inkább a családjukkal vagy a saját kiteljesedésükkel foglalkoznának.

Ugyanakkor Farkas András szerint akkor is érdemes kérni a kedvezményes nyugdíjat, ha az érintett nők elégedettek a munkahelyükkel, és a nyugdíj azonnali igénylését követően továbbra is dolgoznának, mivel így mind nekik, mind a munkáltatójuknak nagyon kedvezővé válnak az alkalmazás feltételei. Ebben az esetben ugyanis

járulékmentessé válik a nyugdíj melletti kereset, amit korlátozás nélkül fel lehet venni a versenyszférában, illetve a nyugdíj szünetelése alól mentesített öt közszférás ágazatban – a nyugdíj mellett.

A szakértő ugyanakkor figyelmeztet, hogy a gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési, szakképzési és szociális ágazaton kívül a közszférában még idén is szüneteltetik a nyugdíjat, ha valaki közalkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban dolgozik nyugdíjasként. Ha pedig egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozik a nyugdíjas, akkor a szünetelő nyugdíjával megegyező nettó összegű jövedelemkiegészítést igényelhet, a munkáltatója pedig mentesül a 13 százalékos szocho megfizetése alól a nyugdíjas munkavállaló keresete után. Farkas András hozzáteszi: a járulék- és szocho-mentesség akkor is jár, ha a nyugdíj szünetel.

Hátrányok, félelmek

Úgy véli, a feltételek szigorításától való félelem nem alaptalan, hiszen a nyugdíjkorhatár emelkedésével egyre több nő elmehet már a korhatár betöltése előtt nyugdíjba (2022 óta 65 év a nyugdíjkorhatár). A szabályok és a feltételek megváltozása után gyakorlatilag az összes, diplomával rendelkező nő jogosulttá válik a korhatár betöltése előtti nyugdíj igénylésére, annak ellenére, hogy a kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe a tanulmányi időtartamokat nem lehet beszámítani.

Emiatt a szakértő szerint az érintett nők jogosan tartanak attól, hogy ha várnak az igényléssel, akkor nem lesz elég a kedvezményes nyugdíj bevezetésekor hatályos 62 éves nyugdíjkorhatárhoz igazított 40 évi jogosító idő, hanem

a három évvel növekvő korhatárhoz igazítandó 43 évre is emelkedhet a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges minimális időkövetelmény.

A közszférában dolgozóknak is logikus döntés lehet a kedvezményes nyugdíj késlekedés nélküli igénylése, mert a munkáltatójukat kötelezi a törvény a közszolgálati jellegű jogviszonyuk számukra legelőnyösebb, munkáltatói felmentéssel történő megszüntetésére – amennyiben legkésőbb a felmentési idejük utolsó napján teljesítik a 40 éves jogosítóidő-feltételt.

Érvek a halasztás mellett

Ugyanakkor a kedvezményes nyugellátás halasztása mellett szólhat az az érv, ha az érintett jól érzi magát a munkahelyén és a munkáltató tovább kívánja őt foglalkoztatni. Ebben az esetben ugyanis hosszabb szolgálati időt lehet szerezni, és így a nyugdíjszorzót is feljebb lehet tornászni.

Ugyancsak a nyugdíjigénylés halasztására ösztönözheti az érintetteket, hogy a nyugdíjszámításhoz minden évben új valorizációs szorzókat kell alkalmazni. Ezek nagysága a tárgyévet megelőző évben elért nemzetgazdasági nettó átlagkereset nominális növekedéséhez igazodik. Éppen ezért Farkas András azt javasolja, hogy inkább érdemes várni a nyugdíjigényléssel akkor, „ha emelkedő átlagbéreket produkáló évekről van szó”.

2024-ben például 14,2 százalékkal nőttek a valorizációs szorzók az előző évhez képest.

A nyugdíjszakértő kiemelte, hogy ha egy nő teljesíti a kedvezményes nyugdíjazás feltételeit, akkor ezt a nyugellátást nem kötelező azonnal igényelnie, a nyugdíjkorhatára betöltéséig bármikor beadhatja a nyugdíjkérelmét.