A magyarok átlagosan négy évvel kevesebb időt töltenek nyugdíjban, mint az Európai Unió idős polgárai – írja a Bankmonitor az OECD 2023-as nyugdíjjelentése alapján. A tanulmányból kiderült, hogy a vizsgált 22 uniós tagállamban átlagosan 63,9 éves korukban mehetnek nyugdíjba a nők, azaz a korkedvezményes nyugdíjkorhatár a nők esetében itthon kedvezőbb. A magyar férfiakra vonatkozó korhatár viszont magasabb az európai átlagnál (64,6 év).

Idehaza az alapértelmezett nyugdíjkorhatár jelenleg mindkét nemnél egységesen 65 év, amelyből a férfiak nem is kaphatnak korkedvezményt, a nők azonban „Nők40”-nek köszönhetően igen – amennyiben tudnak igazolni legalább negyven évnyi szolgálati időt.

Bár a nyugdíjkorhatár tekintetében Magyarország megközelíti az uniós átlagot, a munka befejezése után várható élettartamot illetően már a lista végén van hazánk. Az uniós tagországokban a munkából kilépő férfiak átlagosan még 18,4 évig élnek,

a magyar férfiak várható élettartama viszont alig 14,5 év a nyugdíjba vonulás után.

A magyar nők esetében a munkából való kilépés után az átlagos várható élettartam 20,7 év, ami az uniós átlaghoz képest 2,2 évnyi lemaradást jelent.

Farkas András az InfoRádióban elmondta: főként egészségügyi és életmódbeli okai vannak annak, hogy kevesebb időt töltenek nyugdíjban a magyarok az Európai Unió más országainak állampolgáraihoz képest. Mint fogalmazott, a mozgásszegény életmód, az elhízottság és a dohányzás érezteti a hatását az idős korban, többek közt emiatt ennyire alacsony idehaza a várható élettartam. „Ennél még rosszabb lenne a kép, ha azt néznénk meg, hogy az egészségben várható további élettartam hogy alakul Magyarországon és az Európai Unióban” – tette hozzá a nyugdíjszakértő.

Úgy véli, nagyon nehezen mérhető jelenségről van szó, de a kutatási eredmények azt mutatják, hogy „nagyon tragikus helyzetben vagyunk”. Farkas András tájékoztatása szerint a megbetegedések számát tekintve Magyarország „a rangsor végén kullog” az Európai Unióban. Mint mondta,

a várható élettartam értéke önmagában is elég rossz adat idehaza, az egészségben várható élettartam pedig „kifejezetten tragikus”.

A Nyugdíjguru News alapítója az egészségtelen életmód mellett „a magyar gazdaság cikkcakkjait” és a rendkívül erős stresszhatásokat nevezte meg negatív befolyásoló tényezőként.

Farkas András nemcsak az okokról, hanem a lehetséges megoldásokról is beszélt. Szerinte a várható élettartam akkor növekedhet, ha kevesebb középkorú ember hal meg. Magyarországon kiugróan sok az „idejekorán történő elhalálozás”, míg a fejlettebb országokban sokkal jobb a helyzet, tovább élnek az emberek, jobban figyelnek az egészségükre. Mint fogalmazott, „a nyugdíjrendszer egyik kulcskérdése is az lehet, hogy az egészségügyi ellátórendszer és az egészségtudatosság hogyan alakul a jövőben”.

A nyugdíjszakértő végül elmondta: Magyarországon nemrég érte el a 65 évet a nyugdíjkorhatár, így ennek újabb emelése nem várható, bár nem is zárható ki teljes bizonyossággal.