eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 176. évfordulója alkalmából tartott állami díszünnepségen a Múzeumkertben 2024. március 15-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor: a szuverenitás megőrzése érdekében el kell foglalni Brüsszelt - a nap hírei

Oroszország-szerte elkezdődött az elnökválasztás. A korábbi bejelentéssel ellentétben nem lesz ingyenes a jogosítvány megszerzése a középiskolásoknak.

Ha Magyarország meg akarja őrizni a szabadságát és szuverenitását, akkor nincs más választás, el kell foglalni Brüsszelt – fogalmazott ünnepi beszédében a miniszterelnök. Orbán Viktor kijelentette: Magyarország szabad és szuverén ország, és az is marad. A kormányfő úgy vélte, szuverenista fordulat előtt áll Amerika és Európa is és megnyílhat a nyugati nemzetek új, nagy korszaka, amelyben mindenki megtalálhatja a maga számítását.

Az ellenzék idén nagyrészt külön, és a választási kampány jegyében ünnepelt, szónokaik főként a kormányt bírálták. Visszatérő elem volt a beszédekben, hogy a hatalom a gyűlöletre, a megosztottságra alapul. Volt, aki arra hívott fel, hogy június 9-én, az urnáknál mutassák meg az emberek, hogy európai, szabadságszerető és polgári nemzet tagjai, amely elutasítja a lopást, elutasítja a propagandát és a hazugságot. Zászlóbontónak nevezett rendezvényt tartott Magyar Péter, aki bejelentette: elindítja a Talpra, Magyarok Közösséget, és hamarosan bejelenti politikai pártját, amely leszámol a szekértábor logikával. (A párteseményeket összefoglaló cikk az Infostarton itt.)

A szabadság mindig nyugatról érkezett, annak eltiprói pedig keletről – mondta a főpolgármester a főváros ünnepi rendezvényén. Karácsony Gergely arról beszélt, hogy szabad önkormányzatok jelentik az államigazgatás már egyetlen olyan részét, amelyik nem uralkodni, hanem szolgálni akar.

A román államfő és a miniszterelnök is köszöntötte Románia magyar nemzetiségű lakosait a magyar nemzeti ünnep alkalmából. Klaus Iohannis elnök elismerően szólt a magyar kisebbség hozzájárulásáról az ország demokratizálódásához, európai és euroatlanti integrációjához.

Minél erősebb a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselete a romániai politikában, annál jobban lehet támaszkodni a pártra a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésében - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Sepsiszentgyörgyön. Szijjártó Péter kiemelte: a magyarok érdeke, hogy minél jobb legyen a kapcsolat Romániával, már csak azért is, mivel mára a szomszédos ország vált a magyar gazdaság 3. legfőbb exportpiacává.

Horvátországban április 17-re írta ki a parlamenti választásokat az államfő - közölte az elnöki hivatal. A 151 tagú horvát parlament, a szábor csütörtökön oszlatta fel magát. A horvát európai parlamenti választás június 9-én lesz.

Oroszország-szerte elkezdődött az elnökválasztás, amit ezen a hétvégén rendeznek. Több mint 113 millió szavazólapot készítettek elő. Az Ukrajnától elcsatolt megyékben is lehet szavazni. Az államfőt 6 évre választják az oroszok. Vlagyimir Putyin mellett 3 másik jelölt neve is szerepel a szavazólapokon, de nem kétséges a regnáló elnök győzelme. Az elnökválasztás első napján több szavazóhelyiséget támadás ért, amiért az orosz elnök a kijevi vezetést tette felelőssé.

Orosz dróntámadásban legalább 16-an meghaltak, köztük mentősök, és sokan megsebesültek Délnyugat-Ukrajnában, valamint az ország déli részén lévő Odessza régióban – közölték az ukrán hatóságok. Az orosz fegyveres erők azt közölték, hogy meghiúsítottak egy fegyveres betörési kísérletet, amelynek során az ukrán különleges műveleti erők katonái és külföldi zsoldosok helikopterrel közelítették meg a határt.

Az Európai Bizottság 500 millió eurót különített el az európai védelmi ipar számára, hogy 2025 végére az évi lőszergyártási kapacitást 2 millió lövedékre növeljék - közölte a brüsszeli testület. A kiválasztott projektek 5 területet fednek le: robbanóanyagok, lőpor, lövedékek, rakéták gyártását, valamint azok tesztelését és a felújítási tanúsításokat. A projekteket az Európai Unió és Norvégia költségvetéséből finanszírozzák.

Új koalíciót hoznak létre Ukrajna szövetségesei, hogy nagy hatótávolságú fegyverekkel tudják ellátni Kijevet - jelentette be német kancellár, miután megbeszélést folytatott Berlinben a francia elnökkel és a lengyel kormányfővel. Olaf Scholz azt ígérte, hogy mihamarabb még több fegyvert fognak beszerezni a világpiacról Ukrajna támogatására.

Elsüllyedt egy migránsokat szállító gumicsónak Törökország közelében. Legalább 16 ember, köztük 4 gyerek is életét vesztette - közölte az illetékes kormányzó. 4 migránst sikerült kimenteni, őket kórházba szállították.

Tiltott szervezetnek nyilvánították a Kurdisztáni Munkáspártot Irakban - jelentette be az iraki külügyminisztérium. Törökország üdvözölte lépést. Az Irakban tárgyaló török delegáció megvitatta a török elnök tervezett bagdadi látogatásának előkészületeit is, ami áprilisban, a ramadán böjti hónap befejeződése után várható.

Mégsem lesz ingyenes a jogosítvány megszerzése a középiskolásoknak a következő tanévtől. A igazságügyi miniszter módosította korábbi bejelentését. Tuzson Bence legújabb bejegyzése szerint az állam az idén, pilot jelleggel indítja el a gyakorlati oktatás ingyenes megszervezését, a cél az, hogy a jövőben ezt teljes körűvé tegyék.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Hat héten át zajlik a világ leghosszabb választása: most dőlhet el másfél milliárd ember jövője

Indiában pénteken kezdődött meg a világ legnagyobb általános választása, amelyen közel 1 milliárd választásra jogosult adhatja le a szavazatát. A rendkívüli méretek miatt ezt a szokásosnál sokkal hosszabb időkeretben bonyolítják le, összesen hat héten keresztül zajlik a voksolás, eredményekre csak júniusban lehet majd számítani. A döntés nem könnyű, ugyanis számos olyan tényező van, amely befolyásolhatja a választók döntését. Elemzésünkben összeszedjük, hogy mi motiválhatja most az indiai szavazókat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×