A világ fordulóponthoz ért, és mindannyiunk felelőssége, hogy mit választunk: a Keletet vagy a Nyugatot - hangsúlyozta a Jobbik-Konzervatívok szombati, budapesti évadnyitó rendezvényén Gyöngyösi Márton pártelnök, európai parlamenti képviselő.

Mi a szabadságharcosok népe vagyunk, és a szabadságharcosok népe nem fog megalkudni semmiféle diktatúrával - fogalmazott, azt hangsúlyozva, a nyugati világ sem tökéletes, vannak hibái, "de létének, politikai rendszerének alapja a szabadság, és hogy mindenki kimondhatja a véleményét".

A másik oldalon pedig ott vannak a keleti diktatúrák, amelyek az állampolgáraikat megfigyelés alatt tartják, és aki kilóg a sorból, azt kidobják az ablakon - mondta Gyöngyösi Márton, megemlítve, egyenes és szabadságszerető emberek nem árulhatják el Szent István és 1956 eszméit.

A diktatúrák logikája mindig ugyanaz: az önkény ugyanis nem tűri meg a szabadságot - fogalmazott a pártelnök, azt hangsúlyozva, az ilyen rendszerekkel lehet szembeszállni, vagy be lehet hódolni nekik különféle engedményekért, "de aztán szépen, lassan mindenkinek hallgass lesz a neve".

A politikus szerint az európai parlamenti választás tétje az, hogy minél több mandátumot szerez a Fidesz, annál "szorosabbra" fogja rendszerét, és "egyre ölesebb léptekkel menetelnek majd ki Európából".

Elég volt a fideszes moszkoviták uralmából - fogalmazott Gyöngyösi Márton, kijelentve, "én nem akarok a történelem rossz oldalán állni". Hangsúlyozta: az elmúlt három évtizedben voltak válságok, fenyegetések, de nem kellett a létünkért aggódnunk, így belekényelmesedtünk ebbe a helyzetbe. Azt mondta, nem értük utol a kontinens nyugati felét, de egy asztalnál ülünk velük, részesei lehetnénk a döntéseknek.

A szónok hozzátette: 2021 végén Moszkva bejelentette igényét, hogy "Magyarországot visszaterelje az orosz megszállás alá", térségünk egészével együtt; az ukrajnai háború "nem két szláv nemzet mérkőzése és nem egy regionális konfliktus", hanem a többpólusú világrend része, mert Oroszország megüzente, hogy nem a békés rendezésben, hanem a nyers katonai erőben, az agresszióban hisz.

Ha Ukrajna elesik, akkor nem a béke köszönt majd be, hanem folytatódik az orosz támadás - jósolta, hozzátéve, a leendő célpontok között lesz a három balti állam, aztán Magyarország is.

A Jobbik színeiben Budapest főpolgármesteri tisztségéért versenybe szálló Brenner Koloman arról beszélt: mára "szinte naivitásnak hat" azok fellépése, akik az 1980-as évek végén azért szólaltak fel, mert elegük volt az egypárti diktatúrából és a helyi nagyurakból.

Felidézte: akkor a legfelemelőbb élmény a választás szabadsága, a helyi érdekek kifejezése, a hagyományok és a közöségek tisztelete volt.

Hangsúlyozta, a konzervativizmus nem változásellenesség, hanem szélsőségeket tagadó megfontoltság, mértékletesség, hiszen a felgyorsult világ számtalan újdonságához kell alkalmazkodni.

Brenner Koloman "meggyőződés nélküli hatalomtechnikusoknak" nevezte a Fidesz vezetőit, akik "egyszerű politikai haszonszerzésből", a szavazatmaximalizálás céljával nevezik jobboldali, keresztény, konzervatív erőnek pártjukat. Szavai szerint olyan erőt kell felmutatni a jobboldali választóknak, "ami megszabadítja őket a Fidesz bénító öleléséből".

"Mi" az arany középutat és az alkotást, a teremtést "képviseljük" - mondta, megjegyezve, "a közeljövő a jobbközépé", ahogy Budapestnek is szüksége van a megőrző, kulturált konzervatív politizálásra. Arról beszélt, szükségszerű lépés a magyar baloldal integrálódása, de az probléma, hogy ennek hajtóereje Gyurcsány Ferenc lesz.

Róna Péter, a párt európai parlamenti listavezetője beszédében azt hangsúlyozta: "hazánk súlyos válságban van", hiszen egy év alatt 42 ezerrel lettünk kevesebben, sokan külföldre vándorolnak, így szakemberek szerint a század végére az ország lakosága 6,5 millió fő alá csökkenhet.

Úgy vélekedett, hogy szinte minden fontos gazdasági mutatóban a lemaradás, a lecsúszás jelentkezik, az egy főre jutó fogyasztás terén "uniós sereghajtók vagyunk", közben "magunkra maradtunk" a nyugati világban, kiváltképp az Európai Unióban az elmúlt tíz évben, szembekerültünk az EU-val és a másik 26 országgal.

Barátból ellenséget faragunk, ellenségből pedig barátot - mondta Róna Péter, majd arról beszélt: egy olyan hatalomhoz közelítünk, amely két szabadságharcunkat verte le, és "a szocializmus posványába taszított minket".

A kiesés az unióból egyenértékű Szent István elárulásával és a közvetlen felszívódással a Keletbe - fogalmazott Róna Péter, aki annak a véleményének adott hangot: a Kelet és Nyugat közötti "tántorgás" bénította és bénítja "ezt a nagyon tehetséges nemzetet".

Hangsúlyozta: nemzeti minimumra van szükség, amelynek lényege, hogy a magyar ne ellenségnek, hanem honfitársnak lássa a másikat, "hogy felismerjük egymásban a közöst".