"Az új ügyeleti rendszer koncepciója alapvetően a rendelők betegforgalmi adataira épült" – mondta Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője az InfoRádióban. Az egy éve üzemelő új rendszerben egy ügyeleti órára 1,02 beteg jut, vagyis átlagosan óránként egy beteget kell ellátniuk a háziorvosoknak az ügyelet alatt. Hozzátette, ez is mutatja, hogy alaptalan volt az orvosok félelme, miszerint a változások következtében el fogják árasztani őket a betegek: vannak forgalmasabb és kevésbé forgalmas időszakok, de összességében a betegszám szerinte bírható tempót diktál.

Az OMSZ szóvivője elmondta, a koncepció kialakításánál a betegszám csak egy szempont volt, hiszen ügyelet címén sokan nyújtottak sokféle ellátást. Elmondása szerint sok panasz érkezett azzal kapcsolatban, hogy számos helyen akadozott a betegellátás, sokan nem jutottak el az orvosig, vagy ha igen, akkor se feltétlenül kaptak szakszerű segítséget. A finanszírozás is egyre növekvő gondot okozott az önkormányzatoknak az egészségügyi béremeléseket követően, mivel a települések vezetősége jellemzően alvállalkozóként szerződött cégekkel, amelyek üzemeltették az orvosi ügyeletet, és sokszor nem tudták kigazdálkodni a szolgáltatás árát. Leszögezte, ennek a működési struktúrának a fenntarthatósága megkérdőjelezhető volt.

Mint mondta, az önkormányzatok kifejezetten örültek neki, hogy az orvosi ügyelet terhe lekerült a vállukról, és az OMSZ-nél állami feladat lett. Hangsúlyozta, a szervezet abszolút betegcentrikusan gondolkodott, mindenkit megfelelő ellátásban akartak részesíteni lakóhelytől függetlenül. Mint mondta, a mentőszolgálat azért vállalta szívesen a feladatot, mert nagy tapasztalata van a sürgősségi ellátásban, és a rendszerek összekapcsolása a betegek hasznára válik.

Győrfi Pál példaként hozta fel Pest vármegyét, ahol eddig 50-nél is több ügyeleti pont működött változó színvonalon, most viszont csak 18 telephely van, ott viszont kitűnő ellátásban részesülhetnek az erre rászorulók. Azt is hozzátette, hogy eddig minden településen külön telefonszámot kellett hívni az ügyelethez, most viszont a központi 1830-as központi számon lehet a háziorvosi ügyeletet elérni, ahol szakember fogja mérlegelni, hogy a bejelentőnek milyen ellátásra van szüksége.

Elmondása alapján három lehetőség van:

• vagy tudnak rögtön telefonon segítséget nyújtani a problémára,
• vagy a beteg felkeresi valamelyik ügyeleti telephelyet, ahol elvégzik rajta a szükséges vizsgálatokat, megkapja a szakszerű ellátást,
• vagy pedig, ha tényleg súlyos a gond, akkor az ügyelet száll ki a beteghez, és a helyszínen részesíti ellátásban,

A szóvivő kiemelte, hogy az elmúlt év 310 ezer ellátása után kijelenthető, hogy

az egységesített ügyeleti rendszer nemcsak ígéret, hanem egy jól működő megoldás.

Külön kiemelte, hogy a betegek 1-2 ezreléke fordul valóban súlyos problémával az ügyelethez, ők ezt folyamatosan értékelik egy 1-től 7-ig terjedő orvosi skálán, amelyen 4-től felfelé nevezhető egy állapot súlyosnak, és adott esetben azonnal tudnak mentőt, rohamkocsit küldeni, így a beteg mielőbb megfelelő ellátást kaphat.

A gyermekorvosi ügyelet kérdésében Győrfi Pál elmondta, az ügyeleti központok abszolút vegyes ügyeletként működnek, nem kell a gyermekkel külön helyre menni. Ezenkívül három ponton, Cegléden, Vácon és Érden külön gyermekügyeletet is működtetnek, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyerekeket is el tudta látni bármelyik ügyeleti pont.

Az ügyeleti díjak kapcsán leszögezte: sokan szívesen jöttek át az OMSZ üzemeltette központi rendszerbe, mert itt előnyösebb javadalmazásban részesülnek. Cáfolta a sajtóhírt, miszerint alacsony órabéren kellene dolgozniuk az egészségügyi szakembereknek, 9 és 11 ezer forint közötti óradíjakat állapítottak meg.

Később akár korrigálható is lesz az új telephelyrendszer

"Az ügyeleti rendszer átalakítása mögötti legfőbb indok az volt, hogy homogén szolgáltatást nyújtson az állam a betegeknek, hiszen eddig elég változó volt az orvosi ügyeletek hozzáférhetősége" – mondta az InfoRádióban Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos. Mint mondta, most ugyanazokban az idősávokban érhető el a telephelyeken az egészségügyi ügyelet.

Reményét fejezte ki, hogy az Országos Mentőszolgálattal együttműködve koordináltabban fog működni a jövőben a betegellátás. Megerősítette, hogy a központi telefonszám segítségével könnyebben és hatékonyabban lesz mérlegelhető, hogy az ügyeletet felkeresőknek milyen fokú ellátásra van szüksége.

Az ügyeleti pontok számának csökkentése kapcsán leszögezte, hogy forgalmi adatok alapján született meg a döntés, a korábbi betegszámok figyelembevételével határozták meg az új helyszíneket. Hozzátette,

ezek nem kőbe vésett dolgok, Pest vármegyében is lehet majd korrigálni az ellátási pontokon, ha a betegforgalom úgy kívánja meg.

Azaz, magyarázata szerint akár új telephelyeket is létre lehet még a jövőben hozni, vagy meglévőket is át lehet helyezni, ehhez viszont mindenképpen szükséges a tapasztalatok szerzése.

A háziorvosok körében nem osztatlan a lelkesedés

A Magyar Orvosi Kamara Háziorvosi Csoportjának vezetője szerint félő, hogy a Pest vármegyei ügyeleti rendszer átalakításával túlzottan leterheltté válik a budapesti sürgősségi gyermekellátás.

"Mi is csak most szembesültünk vele, hogy Pest vármegyében csak három helyen lesz gyermekorvosi ügyeleti ellátási pont lesz, erről sem az OMSZ, sem az államtitkárság nem adott tájékoztatást" - mondta el az InfoRádióban Keczéry Attila, a Magyar Orvosi Kamara háziorvosi csoportjának vezetője.

Véleménye szerint a gyermekellátásban ez komoly fennakadásokat fog okozni, főleg földrajzi okokból: Pest vármegye nagy, a közepén található Budapest és kettéosztja a Duna. Meglátása szerint nagy távolságokra beteg gyermeket szállítani úgy, hogy adott esetben nincs a családnak gépjárműve, hatalmas gond, és ezáltal a fővárosi sürgősségi gyermekellátó helyek fognak túlterhelődni.

A felnőtt ellátás kapcsán aggályát fejezte ki, miszerint ügyeleti ellátásban ki fognak küldeni háziorvosokat sürgősségi esetekhez is, holott erre nincs képzettségük, és így a beteg nem fogja megkapni azt az ellátást, amiben egy sürgősségi orvos, mentőorvos kellene, hogy részesítse. Megjegyezte, habár van sürgősségi képzés a háziorvosok számára, de úgy érzi, ezzel az állam csak többet szeretne kapni az orvosoktól, mint amennyire azok szakképesítése kiterjed.