Infostart.hu
eur:
365.44
usd:
314.79
bux:
149235.16
2026. szeptember 10. csütörtök Hunor, Nikolett
Researcher analyzing agricultural grains and legumes in the laboratory. GMO research of cereals. Testing of  genetically modified seeds
Nyitókép: AlexRaths/Getty Images

Új szabály jön itthon a GMO-s élelmiszerekre

Készül egy jogszabály, amelynek alapján külön polcokon kell majd árulni a génmódosított alapanyagokat tartalmazó élelmiszereket – derült ki az Országgyűlés plenáris ülésén. Lesz jelölés, amiről fel lehet ismerni a GMO-s termékeket.

A fogyasztónak jogában áll tudni, hogy mit vesz le a polcról – hívta fel a figyelmet kérdésében Bencze János, a Jobbik országgyűlési képviselője.

„Miért csak apró betűvel jelenik meg a GMO-tartalom a termékeken? Nem gondolja a tisztelt államtitkár, hogy a fogyasztó oldalról szerencsésebb lenne egy egységes jelölés, matrica vagy embléma formájában ezeknél a termékeknél? – tette fel a kérdést a politikus az Országgyűlésben. Felvetése aktualitását az adja, hogy a mezőgazdasági bizottság ülésén Font Sándor elnöktől elhangzott: készülőben van egy olyan jogszabálytervezet, egy javaslat, aminek értelmében a GMO-tartalmú termékek külön polcra kerülnének az áruházakban – mondta.

„Ezzel kapcsolatban merült fel bennünk a kérdés, mit is jelent, hogy egy élelmiszer GMO-t tartalmaz? Azt jelenti, hogy az élelmiszer direktben GMO-tartalmú anyagot tartalmaz, vagy pedig azt, hogy valami másodlagos módon tartalmazza a GMO-t? Olyan állat húsából készült, ami GMO tartalmú takarmánnyal lett etetve.

A mi véleményünk szerint a GMO-s takarmányt fogyasztó állat húsa nem GMO-mentes, hiszen nem tudjuk, milyen hatással van az állatra és a fogyasztóra”

– jegyezte meg Bencze János.

A tervek szerint a jövőben elkülönítve forgalmazzák majd a GMO-tartalmú termékeket – jelentette be válaszában Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy az uniós tagországoknak lehetőségük van nemzeti hatáskörben szabályozni, hogy mely esetekben lehet feltüntetni az élelmiszereken vagy takarmányokon a GMO-mentességet.

„Szeretném megerősíteni, hogy ezek a jelölési, tanúsító védjegyek várhatóan miniszter úr támogatásával bekerülnek a kereskedelmi forgalomba hozott árukra is, és elkülönítésre fognak kerülni azok az árucikkek, amikben egyértelműen kimutatható a GMO vagy GMO-s alapanyag az európai uniós irányelvek számadata szerint” – közölte az államtitkár.

Jelenleg akkor kell feltüntetni egy árun, hogy GMO-t tartalmaz, ha az 0,9 százaléknál nagyobb mennyiségben van benne – tette hozzá az agrárminiszter helyettese, emlékeztetve arra, hogy ez egy uniós rendelkezés, a tagállamok mozgástere tehát korlátozott.

Mindazonáltal Magyarországon jellemzően nincsenek jelen a GMO-t tartalmazó termékek a piacon

– jelezte Farkas Sándor.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

Kármán András: a hiteles gazdaságpolitika első feltétele az őszinteség

A kormány folytatja a költségvetés hiányának csökkentését, de nem a családok vagy a vállalkozások, illetve nem is az egészségügy, oktatás rovására, hanem a pazarló állam visszavágásából. A végső cél a bizalom helyreállítása – mondta Kármán András pénzügyminiszter a 64. Közgazdász-vándorgyűlést megnyitó beszédében csütörtökön Egerben. 2030-ra teljesítik az euró bevezetéséhez a maastrichti kritériumokat – mondta.

Magyar Péter „az egykori magyar koronázó városban”, Pozsonyban

A Visegrádi Négyek (V4) csütörtöki pozsonyi csúcstalálkozójának legfontosabb témái az illegális migráció elleni határozott küzdelem, az egyre emelkedő energiaárak elleni koordinált fellépés, valamint az Európai Unió következő hétéves költségvetése.
inforadio
ARÉNA
2026.09.10. csütörtök, 18:00
Koji László
az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége elnöke
Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

Bod Péter Ákos: "Nemcsak a hiányt kell csökkenteni, hanem a teljes költségvetési keretet újra kell gondolni"

A 64. Közgazdász-vándorgyűlésen Bod Péter Ákos, Szegő Iván Miklós és Molnár László elemezték a magyar foglalkoztatás helyzetét. Bod Péter Ákos szerint a gazdaság tartósan gyenge növekedési pályára ragadt, miközben újabb külső sokkokra – vámháborúkra és technológiai átrendeződésre – kellene felkészülni, és Magyarország túl keveset fordít humán tőkére és oktatásra. Szegő Iván Miklós a "száz új gyár" program mérlegét vizsgálva megállapította, hogy a nagy beruházások többsége külföldi, összeszerelő jellegű és alacsony hozzáadott értékű, miközben szűkös erőforrásokat – energiát, vizet, munkaerőt – használ fel. A GKI vezető kutatója, Molnár László pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok tömeges elbocsátás helyett csendes alkalmazkodással – munkaidő-csökkentéssel, béremelések halasztásával – próbálnak túlélni, miközben a bérek tartósan a termelékenység felett nőnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×