eur:
394.01
usd:
363.56
bux:
66169.03
2024. március 3. vasárnap Kornélia
Pintér Sándor belügyminiszter meghallgatásán az Országgyűlés népjóléti bizottságának ülésén az Országházban 2023. november 28-án.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Pintér Sándor újabb béremelést jelentett be az egészségügyben

Januárban átlagosan 11 százalékos béremelés volt az orvosoknál, jövő márciusban pedig a szakdolgozók, szakápolók bérrendezésének második üteme következik – mondta el az Országgyűlés népjóléti bizottságának keddi ülésén a belügyminiszter.

Éves meghallgatásán Pintér Sándor emlékeztetett: jelenleg az orvosok átlagos bére 2 197 000 forint, a szakápolóké pedig 595 ezer forint. A szakápolók javadalmazásának megállapításánál az orvosokét vették alapul, annak 37 százalékában. A miniszter szavai szerint a szakápolók természetesen ennél többet is érdemelnek, de a gazdaság helyzete jelenleg ennyit tesz lehetővé.

Kitért arra is: javult a magyar egészségügy helyzete az utóbbi egy évben, amióta az ágazat feladatait a Belügyminisztérium koordinálja, a kormány Európa legjobb egészségügyi rendszerét fogja létrehozni.

Arról is beszélt: az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér bevezetésével Magyarország egész Európát megelőzte. A kórházi fertőzések terén a „hetedik legjobb helyen állunk Európában”, amivel nem elégedett, azt szeretné, ha „az elsők lennénk” – fűzte hozzá.

Parázs vita

A belügyminiszter beszámolóját éles vita előzte meg, amelynek témája a napirend volt. Selmeczi Gabriella (Fidesz) javaslatát a bizottság megszavazta, így a tagok legfeljebb háromperces időtartamban kérdezhették a tárcavezetőt, amit az ellenzéki képviselők, illetve a DK-s elnök, Varga Zoltán is többször kritizált.

Pintér Sándor felszólalásában ismertette: a jelenleg tizennégy vármegyében alkalmazott új ügyeleti rendszer eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az ellátás jobb, biztosabb lett, a háziorvosoknak kevesebb beteget kell ellátniuk.

A kedvező adatok nyomán júniusra tervezik eldönteni, hogy Budapesten miképp lehet alkalmazni az új rendszert.

Pintér Sándor leszögezte:

a híresztelésekkel szemben nem igaz, hogy folyamatosan csökken az egészségügyben dolgozók száma.

A tárcavezető kitért a bürokrácia csökkentésére is, mint mondta, már a rendszerben vannak azok a digitális megoldások, amelyek segítségével jelentős adminisztrációs tehertől szabadulnak meg az ágy mellett dolgozók, egyúttal csökken a tévedések lehetősége is. A tervek szerint ezen berendezések használatát hamarosan kiterjesztik az összes magyarországi kórház valamennyi osztályára.

A belügyminiszter az egyik legfontosabb eredménynek a hálapénz kivezetését, illetve büntethetővé tételét nevezte. Azt mondta: "a paraszolvencia egy erkölcstelen alap, arra igazságos rendszert építeni nem lehet".

Pintér Sándor szerint félreértés az is, hogy megszüntetnék az üzemorvosi ellátást, számos területen, mint például a kórházakban, konyhákon dolgozók esetében megmaradt az eddigi gyakorlat, más helyütt azonban az állam átvállalta a kötelezettségek egy részét, amikor lehetővé tette, hogy a háziorvosok is elvégezhessék a munkával, munkavégzéssel kapcsolatos vizsgálatokat.

A népjóléti bizottság ellenzéki tagjai egyebek mellett arról is kérdezték a belügyminisztert, hogy mi lesz a pandémia miatt beszerzett, nem használt, jelenleg raktárakban tárolt lélegeztetőgépekkel. Válaszában a tárcavezető azt mondta, senki nem tudhatta a járvány tombolásakor, hogy hány ilyen eszközre lehet szükség, a kormány álláspontja az volt, hogy Magyarországon egyetlen orvos se kerüljön olyan helyzetbe, mint például Olaszországban. A raktáron lévő lélegeztetőgépeket az egészségügyi intézményekből kikerülő, leselejtezett hasonló berendezések helyére állítják be - tette hozzá.

Pintér Sándor beszélt még egyebek mellett a védőnői rendszer átalakításáról is, mint mondta, még gyűjtik a tapasztalatokat, és ahol kell, ott finomhangolják az új módszereket.

Beszámolója szerint a kormány jelenleg tárgyalja annak lehetőségét, hogy azoknak a szociális területen dolgozóknak a bérét, akik egészségügyi feladatokat is ellátnak, az egészségügyi szakdolgozókéhoz igazítanák, az intézkedés a következő évben várható.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: van, ami sokkal fontosabb, mint a mielőbbi kibocsátáscsökkentés

Szakértő: van, ami sokkal fontosabb, mint a mielőbbi kibocsátáscsökkentés

Az Európai Unió országai tudatosan törekednek arra, hogy féken tartsák a klímaváltozást okozó káros anyagok kibocsátását. Magyarország kibocsátását a globális skálán még statisztikailag is nehéz kimutatni, mégis komoly erőfeszítéseket tesz a klímasemlegesség eléréséért. Zay Balázzsal, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatójával beszélgettünk.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.03.04. hétfő, 18:00
Kovács Zsolt
öngondoskodásért felelős miniszteri biztos
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×