Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Nyitókép: Pixabay

A túl olcsó külföldi tejek és sajtok miatt fújt riadót a NAK

Újra megjelent a piacon az olcsó külföldi dobozos tej és félkemény sajt, ami a szakmai szervezet szerint ellehetetleníti a hazai tejipar működését.

Nincsenek könnyű helyzetben a hazai tejtermeléssel és feldolgozással foglakozó vállalkozások. Miközben a tej felvásárlási ára folyamatosan csökken, a magas infláció miatt csökken a kereslet a tejtermékek iránt. Ráadásul az import is új erőre kapott, az elmúlt nyolc hónapban jelentős mennyiségű félkemény sajt és UHT tej érkezett az országba, amely piacromboló hatása megkérdőjelezhetetlen – értékelt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Tej Terméktanács.

A két szervezet szerint a jelenlegi helyzetben is nagyon fontos lenne, hogy a vásárlók keressék a magyar termékeket, válasszanak a hazai feldolgozók kínálatából.

A hazai nyerstej felvásárlási ára augusztusban 151,47 forint/kg volt, ami 32 százalékkal alacsonyabb az év elején elért szintnél és 17 százalékkal marad el az egy évvel ezelőtti ártól. Az áresés ugyanakkor nemcsak Magyarországra jellemző, az év eleje óta az egész Európai Unióban csökken a nyerstej felvásárlási ára. Ennek oka részben

  • az európai tejtermelés bővülése nyomán kialakult tejfelesleg, valamint
  • a magas infláció következtében Európa-szerte visszaeső lakossági tej- és tejtermék fogyasztás.

Az uniós nyerstejárak csökkenése a tejtermékek árában is érezhető, aminek köszönhetően az uniós tejtermékek versenyképessége már növekedésnek indult: 2023 első hét hónapjában szinte valamennyi főbb tejtermék európai exportja megerősödött.

Ez azonban nem túl jó hír a hazai feldolgozóknak. Jól látható, hogy az újra növekedésnek indult import – különösen a sajt és az UHT tej esetében – piacromboló hatással bír – állapítja meg a két szakmai szervezet.

Az év első felében a belföldi eladások csökkenésével párhuzamosan 4000 tonnával (+11,3 százalék) nőtt a hazánkba érkező külföldi félkemény sajt mennyisége.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Tej Terméktanács (TTT) szerint rendkívül fontos lenne, hogy a sajtimportot valamilyen keretek közé szorítsák, hiszen időnként mélyen a valós előállítási költség alatti áron érkező félkemény sajtok súlyos kárt okoznak a magyar tejiparnak. Hasonló a helyzet a dobozos tejek piacán is.

Az első félévben ugyan jóval alacsonyabb bázisról, de közel a duplájára emelkedett a dobozos tej nagykereskedői importja (+48,8 százalék).

Az uniós tejárak csökkenése, valamint a beáramló import miatt a hazai feldolgozók egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni termékeiket. A főbb tejtermékek átadási ára az év eleje óta csökken: január óta 36 százalékkal esett vissza a trappista sajt, 34 százalékkal a vaj és 16 százalékkal a túró feldolgozói átadási ára. Az 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT tej átadási ára 29 százalékkal, míg a korábban hatósági áras 2,8 százalékos UHT tejé 26 százalékkal esett.

A feldolgozók átadási árával együtt a fogyasztói árak is mérséklődtek, ugyanakkor az alacsonyabb árak ellenére egyelőre nem állt meg a kereslet csökkenése. Az első nyolc hónapban vajból 12, tejfölből 7, vajkrémből 17, tehéntúróból pedig 12 százalékkal kevesebb terméket tudtak eladni belföldön a hazai feldolgozók. Egyedül a tej esetében nőtt a kereslet: a korábban hatósági áras 2,8 százalékos UHT tejek népszerűségének köszönhetően a tavalyi tej eladásunk bővülése után (+2,5%) idén is igaz, hogy több tejet iszunk.

A korábbi hatósági árakkal és a mostani kötelező akciózással kapcsolatos szabályozók továbbra sem segítenek a termékpályának.

Az ágazati szakemberek szerint az infláció és a korábban érvényben lévő árstop miatt megváltoztak a vásárlói preferenciák. Egyértelmű, hogy a fogyasztói döntések középpontjában ismét a termékek ára áll. Mindez azt eredményezi, hogy a vásárlók egyre inkább a saját márkás termékek felé fordulnak, vagy a termékeket ugyanazon kategórián belül a relatív olcsóbb termékkel helyettesítik. Egyes alap-tejtermékek esetében az online árfigyelő segíti a vásárlók tájékozódását.

A NAK és a TTT szerint a kedvezőtlen piaci helyzet miatt

az elmúlt két évben a tejtermelő telepek 8, a tejtermelő tehénállomány 5 százaléka veszett el,

s félő, hogy ha a fent jelzett folyamatok folytatódnak, további állománycsökkenésre kell számítani. A jelenlegi helyzetben is nagyon fontos lenne, hogy a vásárlók keressék a magyar termékeket, válasszanak a hazai feldolgozók kínálatából – hangsúlyozzák.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×