Zuhanórepülésbe kezdett a MÁV menetdíjbevétele, az állami vasúttársaság júniusra már több mint 400 millióval maradt el a 2022-es nyár nyitó havi bevételétől – írja a Népszava.hu.

A cég az első négy hónapban hullámzóan ugyan, de összesen 7,5 milliárd fölötti többletet hozott össze a jegy- és bérleteladásból. Orbán Viktor azonban a februári évértékelő beszédében bejelentette: új kedvezményes vasúti bérleteket vezet be a MÁV május elsejétől. Ennek hatása hamar jelentkezett. A cég belső elemzése szerint ugyanis alig két hónap alatt tehát 2 milliárdot vett ki a MÁV kasszából a kormányzati intézkedés.

A MÁV tett arra kísérletet, hogy legalább az Intercityk és a gyorsvonati pótjegyek megtartása révén némi plusz bevételre tegyen szert, de a közlekedési tárcát vezető Lázár János májusban egy parlamenti felszólalásában megígérte, rendezi a pótdíjak kérdését. Végül az IC- és gyorsvonati pótjegyeket júliustól megszüntették, sőt, a korábbi tervekkel ellentétben lehetővé tették, hogy az országbérlet is érvényes legyen az Intercityken, másodosztályon.

Lázár János szerint a kedvezményes bérlet nagy siker: már több mint 350 ezren váltottak megye- vagy országbérletet. További 70 ezer diák vett országbérletet, ami nemcsak nekik segít a szabadidő eltöltésében, hiszen szinte minden nagyobb fesztiválra és sporteseményre még olcsóbb jegyet kínál a MÁV, így a budapesti atlétikai világbajnokságra az ország bármely pontjáról 2023 forintos jeggyel lehet utazni.

A belső elemzés ellenére az Építési és Közlekedési Minisztérium a Népszava kérdésére tagadta, hogy a MÁV bevétele csökkenne.

Mint írják, "a vasúti menetdíjbevételek terén a májusi és júniusi bevételek esetén emelkedő tendencia tapasztalható a 2022-es év azonos hónapjaihoz viszonyítva". Majd ennek kissé ellentmondva az írták, hogy "az emelkedő trend éven belül tört meg a kedvezőbb árfekvésű és bővebb felhasználási spektrumú bérletek megjelenésével, azonban az így kimutatható kiesés mértéke sem haladja meg időarányosan az intézkedéshez dedikált februári kormányhatározat által biztosított fedezetet".

A miniszterelnöki bejelentés után két nappal átcsoportosítottak 3 milliárdot a vasúti személyszállításra, ám ez – legalábbis a vasúti veszteségre – aligha lesz elég. A közlekedési tárca erős mentőakcióba kezdett. Díjkorrekció címén, illetve "a finanszírozási igény növekedésével összhangban" több mint egy tucat vidéki önkormányzat esetében emelték meg jelentősen a helyközi járatokkal végzett helyi buszszolgáltatásért fizetett hozzájárulás díját.

Egyre szorosabbra húzzák a céges nadrágszíjat is. Idén júniusban egy belső MÁV tájékoztatón elhangzott:

a MÁV-Volán csoportnak 50 milliárd forintot kell megtakarítania.

Akkor még csak kevesebb kaszálásról és takarításról beszéltek, de júliusban már három kategóriába osztották a költségcsökkentést: egyszeri, folyamatos, valamint halasztott projektek.

Lázár János egy rádióinterjúban elismerte, "a MÁV-nál jelenleg hiánygazdálkodás van, amely balesetveszélyt eredményez, ráadásul ennek kockázata az elmúlt egy- másfél évben még emelkedett is". Elnézést kért a balesetekért. A szárnyvonalak bezárása miatt háborgókat pedig azzal nyugtatta, hogy a vonathelyettesítő buszközlekedés csupán egy próba.