eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Vízimentő az alsóörsi strandon 2020. augusztus 13-án.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Megszólaltak a balatoni vízimentők az állítólagos emberhiányról

Nem lett kevesebb az elmúlt években a strandokon dolgozó vízimentők száma, hiszen az önkormányzatoknak, cégeknek törvényi kötelességük vízimentőket alkalmazni minden olyan helyen, ahol a látogatók napi száma meghaladja az 500 főt – mondta az InfoRádióban a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke.

Minden balatoni strandon, ahol 500 főnél többen tudnak fürdeni, előírás a vízimentő – egyértelműsítette a helyzetet Bagyó Sándort. A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke az InfoRádióban arról is beszélt, hogy ez a fizetős és nem fizetős strandokra is vonatkozik. "Ha egy kemping területén van ilyen strand, akkor arra is érvényes a szabályozás. A befogadóképességtől függ, nem a jogállástól" – tisztázta Bagyó Sándor, aki a normális működés költségének nevezte az általuk nyújtott szolgáltatást.

A szervezetük közhasznú egyesület, éppen ezért a díjuk "nem olcsó, de ők nem egy embert biztosítanak, hanem egy teljes szervezetet". Köztük például búvárokat, mélyvízi mentőszolgálatot, és sürgősségi betegellátásra alkalmas hajókkal is dolgoznak. Tehát egy komplett rendszert kínálnak.

Az anyagi panaszokra azt mondta, hogy

aki profitál a Balatonból, az igenis fordítson is rá".

Mivel ők közhasznú egyesületként működnek, ezért átlátható és kiszámítható a gazdálkodásuk, és a feladatokat is végre tudják hajtani. Magyarán van felszerelésük és képzettségük is hozzá. De elismerte, ha valaki egyénileg szerződik egy stranddal, az napi szinten olcsóbb lehet két-háromezer forinttal. Azt is elismerte, hogy sok vízimentő egyesület van, és vannak, akik egyéni vállalkozóként szerződnek az adott létesítmény tulajdonosával, de ők a legismertebbek és a bevételeikből ők fordítják a legtöbbet vissza a megelőzésre és a mentésre is.

A rendszerük úgy épül fel, hogy a strandon dolgozó mentők látják el az elsődleges feladatokat, tudják adott esetben rádión értesíteni a központjukat. 2022-ben már majdnem négyezer esetben tudtak segíteni, jellemzően a strandolókon.

Ami az eseteket illeti Bagyó Sándor számosat felsorolt:

  • kagylóvágás
  • leégés
  • kardiológiai ellátás
  • belgyógyászati problémák

Ilyen esetekben mentőhajót, sőt, sürgősségi hajót is tudnak küldeni, de szárazföldi egységeik is vannak.

Ahol ötszáz főnél kevesebb a látogatók száma, ott is az elnök szerint egyre több hely üzemeltető belátja, hogy érdeke a biztonság.

Bagyó Sándor nem akarta megbecsülni, hogy a balatoni strandok hány százalékán dolgoznak vízimentők, de szerinte "minden olyan üzemeltető, amely komolyan veszi a szabályokat és be is tartja, ott van vízimentő, és minden olyan helyen, ahol nem kötelező, de felismerik a biztonságos üzemeltetés fontosságát, ott is". Éppen ezért szerinte nem igaz az a sajtóban megjelent hír, hogy egyre kevesebb a vízimentő a strandokon.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Kitört a kullancspánik Magyarországon: mutatjuk, mire kell figyelni

Már most nagyon oda kell figyelnie minden túrázónak és kertészkedőnek, mert az enyhe tél miatt a korábbiakhoz képest sokkal több kullanccsal lehet találkozni a kirándulóhelyeken, valamint a kertes házak udvarain is. A Magyar Kullancsszövetség elnöke azt mondta az InfoRádióban, hogy az aranysakálok két, Hyalomma nemzetségbe tartozó kullancsfajt hurcoltak be Európába, amelyek nagyon veszélyesek.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

A nyelvünkbe van kódolva a siker: előbb leszel gazdag, ha ilyen nyelvet beszélsz?

Az utóbbi évtized egyik érdekes eredménye az volt, hogy azon országokban, ahol olyan nyelvet beszélnek, amelyben a jelen idő használatával lehet a jövőre hivatkozni, magasabb a megtakarítási ráta, még akkor is, ha egyéb tényezőket, mint például a gazdasági fejlettség, az intézményi rendszer, és a kultúra, figyelembe vesznek. A nyelvi-megtakarítás hipotézise szerint ez azért van, mert azok, akik a jelen időt használják a jövőről szólva, közelebbinek érzik a jövőt és így inkább hajlandóak megtakarítani. Mi azt teszteltük, hogy ha valaki természetes módon a jelen időt használja a jövő idő helyett, amikor a jövőről beszél, akkor fontosabb-e számára a jövő (és emiatt akár többet is takarít meg). A várakozásainkkal ellentétben nem találtunk ilyen összefüggést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×