eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita
Nyitókép: Volánbusz

Buszokról ellenőrzik a buszsávban közlekedő autósokat, jöhet a gigabírság

A módszert Amerikában kezdték el használni, New York után Washingtonban. A lényeg, hogy a szabálytalankodók azonosítását maguk a buszok is elvégezhetik.

Vitézy Dávid reels-videóját a 24.hu elemezte. A rendszer úgy működik, hogy a busz elejére szerelt kamera érzékeli, ha a buszsávban egy autót lát, a rendszámot összeveti az adatbázissal, és ha szabálytalan használat gyanúja merül fel, a videót hitelesítve, visszakövethető GPS-alapú helyszín és az időpont megjelöléssel továbbítja a rendőrségnek.

A rendszer a buszüzemeltető szempontjából teljesen automatizált, a buszvezetőnek nem kell semmit csinálnia.

A megoldással elsősorban nem a buszsávban haladó autókat akarják kiszűrni (erre vannak rögzített kamerák), hanem

a buszsávban megálló, rakodó gépjárművek számát szeretnék visszaszorítani.

"A rendszer telepítése 2,5 millió dollárba került, az első évben több, mint 4,3 millió dollár bírságot szabtak ki a segítségükkel" írja Vitézy Dávid.

Azt azért hozzátette: Magyarországon a jogszabályok nem engedik a szabálysértési bírságok kamerafelvételekkel való kiszabását.

Címlapról ajánljuk
Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

Versenyfutás az idővel: hat napja semmi nyoma az eltűnt autista német kisfiúnak

A hét eleje a különböző mentőszolgálatok több száz tagja keresi a hétfő este az alsó--szászországi Bremervördében eltűnt hatéves kisfiút. A rendkívüli erőkkel l folyó kutatást nehezíti, hogy a hatéves Arian autista. Ez az oka annak, hogy a felkutatására a hatóságok a legkülönbözőbb eszközöket vetik be, és az autizmus szakértőivel is konzultálnak. Szombat délutánig azonban még semmi eredmény nélkül, de nem adták fel a reményt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Hamarosan örökké élhetünk?

Hamarosan örökké élhetünk?

Egy furcsa és stagnáló társadalomhoz vezetne, ha az emberek még 120 évesen is élnének – véli Venki Ramakrishnan, Nobel-díjas molekuláris biológus. A „Miért halunk meg: Az öregedés új tudománya és a halhatatlanság keresése” című könyv szerzője szerint ráadásul irreális elképzelése az, hogy halálunkig megmaradnak szellemi képességeink. Ezért is int óvatosságra a biológiai törvényekkel dacoló öregedéskutatásokkal kapcsolatban, amelyekből egyre több indul, és nemcsak a technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt. Azért is, mert a világ legnagyobb részén egyre nő a várható élettartam, aminek egészen a gazdasági és társadalmi következményei lesznek. Nem a lehető leghosszabb élet tehát a legfontosabb célja ezeknek a kutatásoknak, hanem lehető leghosszabb viszonylagos egészségben eltöltött élet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×