Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta
MTI/Sóki Tamás
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Emiatt kellett kilőni a Margitszigeten kószáló vaddisznót

A városba betévedő vaddisznók állatok nem jelentenek veszélyt, ha nem közelítünk feléjük – mondta Földvári Attila, a Vadászati Védegylet főmunkatársa, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője.

Szerda este számoltunk be arról, hogy a Margitszigetet hatósági intézkedés miatt lezárták. A Budapesti Rendőr-főkapitányság kisvártatva közölte: egy nagytestű vaddisznó kószál a szigeten, és az emberek biztonsága érdekében nem engednek be senkit.

A rendőrség este öt órakor újabb közleményt adott ki arról, hogy a vaddisznó feltehetően már kiúszott a szigetről, mert a terület átfésülése után nem találták meg. A forgalomkorlátozást még öt előtt feloldották, de az állat jelenlétét este 7-kor újra jelentették. A BRFK közlése szerint a Margitsziget pesti oldalán az emberek biztonsága érdekében kilőtték az állatot.

Az üggyel kapcsolatban a Vadászati Védegylet főmunkatársa egy közkeletű tévedést eloszlatva az InfoRádióban kiemelte: a vadon élő állatok nem azért költöznek be a városokba, mert az emberek elveszik az életterüket, hanem mert

rájöttek arra, hogy az emberek környezete könnyebb életet biztosít számukra a vadonnál.

Földvári Attila szerint három dolog kell egy vadon élő állatnak ahhoz, hogy megmaradjon és használjon egy területet: a búvóhely, a víz és a táplálék.

Azok a fajok, melyek jól tűrik a stresszt – adott esetben az ember közelségét és az ebből eredő különböző zavaró tényezőket –, megtalálják például az elhagyott gazos telkeken búvóhelyet, a vizet a vízelvezető árokban vagy pocsolyában. Az élelem lehet egy felborítható kuka tartalma, egy komposzt a kert végében, vagy a kutyának kint hagyott eledel, amiért az állatnak van értelme bemenni a kertbe.

Az ilyen, ember okozta stresszt jól tűrő, a fővárosba betévedő vaddisznók és rókák vadállatok, amelyek igyekeznek elkerülni az ember közvetlen társaságát. "Tudnak veszélyesek lenni, de ha mi nem közelítjük meg őket, akkor ők sem fogják a mi társaságunkat keresni.

Nekünk annyi a dolgunk, hogy ne menjünk közel"

– mondta Földvári Attila. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezeket az állatokat mindenképpen el kell távolítani, mert veszélyforrást jelentenek. A forgalmas úton vagy azok szélén közlekedési veszélyt okozhatnak, például kirohanhatnak a reggeli csúcsban az autók elé vagy a gyalogosok közé, ami balesetveszélyes. Mindez nem azt jelenti, hogy az állat támadni akar, hanem menekülni próbál, és ilyenkor minden akadályon igyekszik átjutni.

Ezekben a helyzetekben a veszélyt jelentő állatokat el lehet ejteni fegyverrel, a rendőrség adhat ki erre engedélyt a megfelelő, erre alkalmas fegyverrel és tapasztalattal is rendelkező személynek - emlékeztetett a szakember. Azt is közölte, hogy a nagyobb városokban élelmet kereső vadállatokat nem lehet altatólövedékkel ártalmatlanná tenni, mert annak hatása nem biztos, és főképp nem azonnali. Egy megriadt állat pedig sokkal komolyabb veszélyt jelent a felkészületlen városlakók számára.

Földvári Attila hangsúlyozta: az állatok eltávolítása, kilövése csak "tüneti kezelés", hiszen amíg a számukra kedvező feltételek fennállnak, étel- és vízforrások rendelkezésre állnak, addig minden ilyen városba jött róka, vaddisznó helyett lesz újabb.

(A nyitókép illusztráció.)

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Sulyok Tamás ismét szembemegy Magyar Péterrel, nem mond le

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot, amely szerint megszűnne a jelenlegi köztársasági elnök megbízatása - jelentette ki a magyar köztársasági elnök a Do Rzeczy lengyel konzervatív hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Tisza-kormány: 1000 milliárd feletti összeg ment az autópálya-koncessziókra, 12 pontban módosul az alaptörvény

Vitézy Dávid közlekedési és beruházás miniszter Facebook-videóban számolt be róla, hogy a kormány elkezdte a korábban megkötött autópálya-koncesszió átvilágátását. A miniszter elmondta, hogy a 35 évre megkötött, 24 ezer milliárdos szerződésből az elmúlt négy évben 1024 milliárd forintot fizettek ki a koncesszornak. Magyar Péter miniszterelnök szombaton bejelentette, hogy a Tisza-kormány nevében benyújtja az Országgyűlésnek az Alaptörvény 17. módosítását. A javaslat 12 pontot tartalmaz, köztük a képviselők háromciklusos időkorlátját, a jelenlegi köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségének erősítését. A módosítás emellett Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt hozna létre, csökkentené a sarkalatos törvények számát, és visszanevezné a vármegyéket megyékre. Cikkünk folyamatosan frissül a kormány legfrissebb döntéseivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×