Infostart.hu
eur:
363.02
usd:
313.75
bux:
150552.7
2026. augusztus 16. vasárnap Ábrahám
Recepció a Castellum Hotel négycsillagos wellness szállodában, Hollókőn a megnyitóünnepség napján, 2016. október 7-én. A 68 szobás, 120 fős étteremmel rendelkező komplexum akadálymentesített, és a megújuló energiaforrások tudatos használata jellemzi, hiszen az áramot napelemek szolgáltatják, és az épület nyolc százalékát valamilyen megújuló energiával működtetik.
Nyitókép: MTI Fotó: Komka Péter

Lista azokról a fővárosi éttermekről, amik a válság miatt húzták le a rolót

A munkaerőköltségek, az alapanyagok és az energiaárak növekedése miatt több étterem zárt be végleg vagy ideiglenesen.

Mint korábban írtuk, eddig több híres vendéglátóhely bezárt, de a szakemberek szerint januártól tömeges bezárások lesznek. A pénzcentum.hu összegyűjtötte, a pandémia kitörése óta mely neves egységek zártak be Budapesten.

A portálnak korábban nyilatkozó étteremlánc-tulajdonos elmondása szerint az utóbbi időben a rezsiköltségeik 300-400 százalékkal, alapanyagáraik 100-150 százalékkal emelkedtek, a munkaerőköltségek pedig megduplázódtak. Ráadásul január elsején indul a kötelező adatszolgáltatás, ami újabb terheket ró a vállalkozásokra.

A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke szerint állami segítség nélkül nem tudnak túlélni a vendéglátóhelyek. Kovács László elmondása alapján nincs olyan üzleti modell, amellyel a tízszeres gázáremelkedést ki lehetne küszöbölni. Ezt az esztendőt a többség még végig akarja csinálni a karácsonyi időszak bevételei miatt, de január-februárban általában visszaesik a kereslet.

A hazai vendéglátóhelyek az utolsó szép évükben, 2019-ben együttesen összesen 1500 milliárd forint árbevételt értek el, a forgalom volumene egy év alatt 6,9 százalékkal nőtt. A lendületet azonban megtörték a válságok, és egyelőre nem látszik a kiút.

A fővárosban a következő fontosabb éttermek zártak be:

  • Olimpia
  • Csalogány26
  • KisBíró
  • Galopp Majo Gyál
  • Új Sipos,
  • Baraka (2020)
  • Tranzit
  • Ételműhely Gourmet Kantin és Bár
  • Őrház & Chill BBQ Tahitótfalu
  • Terra - Gianni
  • Funky Pho (2020)
  • Le Poulet (2020)
  • KNRDY (2020)
  • Soul Food Budapest (2020)
  • Aum Étterem (2020)
  • Múzeum Kávéház és Étterem (2020)
  • Kárpátia Étterem és Söröző (2020)
  • Pesti Disznó (2020)
  • Meat & Sauce- (2020)
  • Fricska Gastropub (2021)
  • Pipipont szendvicsbár
  • Wekerle - csökkentett nyitvatartás
  • Guri Serház Újbuda
  • Up & Down
  • Petrus - újranyitott
  • Nudli Tésztakantin
  • KicsiBécs
Címlapról ajánljuk
Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről
12 halott

Érkeznek a képek éjjeli M3-on történt tömegszerencsétlenségről

Összeroncsolódott autóbusz műszaki mentésén dolgoznak tűzoltók az M3-as autópálya Nyíregyháza felé vezető oldalán, Mezőkeresztes és Mezőnagymihály között 2026. augusztus 16-án reggel. Tucatnyi ember halt meg a balesetben.
inforadio
ARÉNA
2026.08.17. hétfő, 18:00
Baranya Sándor
egyetemi docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék vezetője
Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Mi áll az egyre fokozódó európai nyári aszályok hátterében?

Magyarországon és szerte Európában az elmúlt években/évtizedekben egyre súlyosabbak a nyári aszályok. A kutatók már régóta tudják, hogy a szárazodásért két fő mechanizmus a felelős. Az egyik az üvegházhatású gázok okozta, térben egységes „háttérmelegedés” (termodinamikai melegedés), a másik a nagytérségi légköri cirkuláció átrendeződéséből adódó egyre szaporodó anticiklonális helyzetek és a hozzájuk kapcsolható hőkupola jelenség. A két mechanizmus ugyan nem független egymástól, hiszen a háttérmelegedés felerősíti a hőkupolás helyzetek okozta melegedést, azonban a mindennapokban csak a két hatás együttes eredményét látjuk, azaz a növekvő időjárási szélsőségeket. Egy júliusban a Nature Geoscience-ben megjelent kutatás most szét tudta választani egymástól a két tényezőt. A tanulmány szerzői egy ötletes modellkísérlettel kimutatták, hogy az 1980 óta tartó szárazodás nagyobb részét nem a háttérmelegedés, hanem a légkörzés megváltozása okozza: a talajnedvesség csökkenésének mintegy 55%-a ehhez köthető. Ez az eredmény ugyanakkor egy egyre többet hangoztatott kényes bizonytalanságra is új fényt vet: az éghajlati modellek alulbecslik a légkörzési változások szerepét a növekvő szélsőségek kialakításában, ezzel pedig a modellelőrejelzések is jelentős bizonytalanságot hordoznak. Az alkalmazkodási stratégiák kialakítása során tehát figyelembe kell venni ezt a bizonytalanságot még akkor is, ha az szélesebb spektrumú változásokhoz való alkalmazkodást jelent.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×