eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Nyitókép: Infostart

Aleksza László: súlyos egészségügyi problémákat okozhat a felhalmozódó hulladék

Kétezer tonna hulladék keletkezik a fővárosban naponta. Helyi és központi szinten is megoldásokat kell találni a Magyar Argár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi Intézet Környezettechnológiai és Hulladékgazdálkodási Tanszékének vezetője szerint.

A fővárosban keletkező hulladék mennyiségéről pontos adatok vannak: egyszerűsítve fejenként naponta egy kilogramm hulladékot termelünk, ami egyébként megegyezik az országos átlaggal. Egy kétmilliós város esetében, mint Budapest, nagyjából kétezer tonna (kétmillió kilogramm) települési hulladék keletkezik, ami ráadásul heterogén összetételű, különböző anyagfajtákból áll – mondta az InfoRádiónak Aleksza László.

A fővárosi szemét több mint egyharmada biológiailag lebomló konyhai zöld hulladék, mely ha nincs megfelelően összegyűjtve "nagyon rövid idő alatt komoly problémákat jelenthet". A bomlás során sok illékony, szagemissziót okozó vegyület képződik, tehát hétköznapi nyelven erőteljes bűzterheléssel kell számolnunk. Ráadásul a bomló szerves anyag kiváló táptalaj a különböző humán patogéneknek:

a történelemben a nagy járványok a nem megfelelő hulladék-, illetve szennyvízkezelés miatt alakultak ki.

Nagyvárosi nagyságrendnél néhány nap, néhány hét alatt óriási probléma alakulhat ki a környezetre és a lakosság egészségi állapotára nézve is – közölte a szakember.

A szemetet szelektíven lenne kívánatos gyűjteni, de sokan nem választják szét a hulladékot. Aleksza László szerint a hulladékgazdálkodásban forradalmi változások vannak, különösképpen Európában. Beindult egy úgynevezett körforgásos gazdaság program, ami teljesen más megvilágításba helyezi a hulladékgazdálkodást, nagyon komoly iparággá téve azt.

Az új uniós – és most már hazai – jogszabályok alapján is a hulladékok szelektív gyűjtése kötelező. Emellett

2023. december 31-től a konyhai hulladék, 2025-től pedig a textil-, illetve a háztartási veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése is kötelező lesz.

Az intézet vezetője szerint új szemlélet alakult ki: "húsz évvel ezelőtt annak örültünk, ha nem a falu szélén lévő felhagyott homokbányába hordják a hulladékot, hanem szigetelt, megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakóba. Ma már azt mondjuk, hogy ne rakjuk le a hulladékot – ennek megfelelően legfeljebb legfeljebb tíz százaléknyi rakható le belőle az új, itthon 2021-ben módosított jogszabályok szerint. Ugyanakkor jelenleg jelenleg a hulladék fele lerakóban végzi. A maradék negyven százalékot úgy lehetne "eltéríteni", ha szelektíven gyűjtjük, hiszen csak akkor lehet a különböző anyagfajtákat megfelelőképpen hasznosítani, nyersanyagot előállítani belőle – hívta fel a figyelmet Aleksza László.

Helyi és központi hulladékkezelés

Kérdés, hogy miből lesz hulladék egy kisebb településen és egy nagyobb városban, ugyanis a kis településen ételmaradékból végeredményben nem lesz hulladék, hiszen megkapják a jószágok. Mindemellett az is elképzelhető, hogy egy városban valaki újrahasznosítja a saját szemetét valamiképpen.

A legjobb megoldás Aleksza László szerint az, ha helyben, decentralizált módon hasznosítanánk a hulladékot. Az országos hulladékgazdálkodási stratégiában azonban figyelembe kell venni az összes képződő hulladék mennyiségét és megfelelő kezelését.

A biológiai hulladékoknál a komposztálási programok – a komposztedények kiosztása vagy a közösségi komposztálók kialakítása – Aleksza László szerint kiváló példák, ezek nagyon jók környezeti szempontból és demonstrációs, oktatási, PR oldalról is, támogatni kell őket. "Ezekkel mindazonáltal nem oldjuk meg azokat a problémákat és kihívásokat, amelyekkel szemben állunk. Magyarországon is több mint 3,5 millió tonna csak a települési hulladék mennyisége."

Szerinte a legjobb megoldás, ha helyben komposztálunk, ugyanakkor azok számára is biztosítani kell a megfelelő hulladékkezelést, akik ezt nem tehetik. Ez utóbbihoz viszont az ilyen anyagok elkülönítve történő gyűjtésére és megfelelő módon történő elszállítására, hasznosítására van szükség – hangsúlyozta.

Az energiafogyasztásról, az alternatív energiatermelési forrásokról korábban ifj. Chikán Attila, az Alteo csoport vezérigazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Hogyan tartsuk távol a macskát a karácsonyfától?

Hogyan tartsuk távol a macskát a karácsonyfától?

„Curiosity killed the cat”, avagy a Kíváncsiság ölte meg a macskát – tartja az angol mondás. Amikor a karácsonyfáról és macskákról van szó, persze nem kell ilyen drámai kimenetelre számítani, de néhány óvintézkedés segíthet elkerülni, hogy ledőljön a fa.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×