Szerda reggel 8 órakor határozatlan idejű pedagógussztrájk kezdődött Magyarországon a Pedagógusok Szakszervezete szervezésében. A tanárok béremelést, kötelező óraszámuk csökkentését és az iskolákban dolgozó nem pedagógus alkalmazottak fizetésének emelését követelik.

"A sztrájkot azért szervezzük, mert a közoktatás elhanyagolt állapotára adandó válaszokat nem halogathatja tovább a kormány. Kérünk minden szülőt, kollégát, magyar állampolgárt, hogy segítse a tiltakozó akciónkat" – olvasható a tanárok facebookos felhívásában, amelyhez szerda reggelig bő 300 ember jelezte biztos csatlakozását.

A munkabeszüntetés jogosságáról régóta húzódó vita van a szakszervezetek és a kormány között, előbbi azt állítja, nem korlátozható alapjogról van szó, utóbbi pedig a korábbi "polgári engedetlenség" kapcsán arra mutatott, hogy mivel nem volt megállapodás a még elégséges szolgáltatások nyújtásáról, a munkabeszüntetés nem volt jogszerű.

Az eduline.hu oktatási portál tudósítása szerint az oktatási intézményekben eltérő számban szüntették be a pedagógusok a munkát. Volt, ahol amiatt, hogy jogszerűen nem lehet sztrájkot tartani, inkább polgári engedetlenséget hirdetve függesztették fel a tanítást, máshol pedig csak a tantestület egy része szüntette be a munkát, a többiek dolgoztak tovább, illetve gyermekfelügyeletet biztosítottak.

Az InfoRádió érdeklődésére Törley Katalin, a Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára, a Tanítanék Mozgalom tagja azt mondta, a tantestület több mint a fele kezdett munkabeszüntetésbe az országos határozatlan idejű pedagógussztrájk első napján. A Szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tantestületének harmada vesz részt a pedagógussztrájkban – mondta szintén az InfoRádiónak Fiedler Judit, az oktatási intézmény vizuális kultúra szakos tanára.

Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, aki egyben a győri Révai Miklós Gimnázium igazgatója is, arról számolt be, hogy az intézményben a tantestület úgy döntött, hogy nem vesz részt a munkabeszüntetésben. A polgári engedetlenségi mozgalomhoz korábban többen csatlakoztak, de most úgy gondolták, hogy a figyelemfelhíváshoz az az akció is elegendő volt. Horváth Péter szerint most egyébként is légüres térbe kerültek a tanárok az április 3-i választások miatt, mert egyelőre nem tudni, hogy ki és mikor alakíthat kormányt, így nem tudni, hogy kihez kell majd fordulni ezekkel az egyébként jogos kérésekkel. A Nemzeti Pedagógus Kar sem tárgyal most a kormánnyal.

A sztrájkban részt vevők számáról pontos adatok csak későbbre várhatók. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint előzetesen a pedagógusok 38 százaléka, azaz minden eddiginél több résztvevő jelezte a sztrájkhoz való csatlakozását. A Pedagógusok Szakszervezete szerint annyi ember biztosan részt vett a munkabeszüntetésben, mint a januári figyelmeztető sztrájknál, és akkor 20 ezres számot közöltek a szakszervezetek.

A szervezők azt kérték a szülőktől, hogy aki teheti, ne küldje iskolába a gyermekét, de igazolás nélkül ezt csak ott tehették meg, ahol a teljes tanári kar megtagadta a munkát.

A tanítás nélkül maradt diákok Budapest több pontján gyülekeztek, majd nem sokkal dél előtt a Kossuth térre vonultak, és ott tüntettek a tanáraik mellett. Beszédet mondott Berg Judit író is, aki azt mondta, "aki ma pedagógusként dolgozik, hős. Olyan hős, aki naponta hoz áldozatot a hivatásáért. Óvónők, tanítók, tanárok, fejlesztő és gyógypedagógusok, professzorok a mi hőseink, akik lassan nem bírják erővel." Mint fogalmazott, nem csak a versenyképes fizetésről és társadalmi megbecsülésről van szó, mert iszonyúan túlterheltek a gyerekek és a tanárok is.

Délután újabb tüntetés kezdődött, a pedagógusszakos hallgatók az Emberi Erőforrások Minisztériuma Akadémia utcai épülete előtt demonstráltak, a felszólalók, a leendő tanárok azt hangoztatták, vonják be őket is a döntésekbe, mert azok az ő pályafutásukra vannak a legnagyobb hatással.