A közelmúltban az Átlátszó.hu arról írt, hogy a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnázium egyik férfi tanárát korábban kétszer is figyelmeztetni kellett, egyszer azért, mert hazakísért és szóval tartott egy diáklányt, egyszer pedig azért, mert felnőtt tartalmakat lájkolt az interneten úgy, hogy azt a gyerekek is látták – olvasható a portálon, amely szerint a 10. osztályba járó leányok azt állítják, kellemetlenül érezték magukat, mert a férfi folyamatosan a testüket bámulta, ezért tőrbe csalták. A cikk szerint a diákok létrehoztak egy álprofilt az Instagramon, ahol magukat először 16, majd 14 éves lánynak kiadva chateltek a tanárral. A férfi belesétált a csapdába, és állítólag fotót küldött nekik a nemi szervéről.

Az iskola feljelentést tett ugyan a rendőrségen, és elbocsátotta a tanárt, a hatóság viszont nem rendelt el nyomozást, mert úgy ítélte meg, hogy nem történt bűncselekmény.

„Ettől függetlenül egyértelmű, hogy nem volt rendben az, hogy a gyerekeknek ilyen fotót küldött magáról a pedagógus” – fogalmazott az InfoRádió megkeresésére Bárdossy Sánta Nóra, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakértője, aki szerint gyakorta megesik, hogy a Büntető törvénykönyv (Btk.) nem pontosan alkalmas arra, hogy bizonyos eseteket bűncselekményi kategóriába sorolon.

A gimnázium vezetése fegyelmi eljárást indított a pedagógust leleplező tanulók ellen, mert úgy ítélte meg, hogy a gyerekek becsapták és behálózták a tanárt, majd visszaéltek a fotójával. Az érintett diákok szülei nem várták meg a tárgyalást, inkább másik intézménybe vitték át a gyerekeket.

A szakértő szerint az iskolának joga, sőt az is lehet, hogy kötelessége volt megindítani ezt a fegyelmi eljárást, de ez nem azt jelenti, hogy helyesen cselekedett. Bárdossy Sánta Nóra emlékeztetett, vannak olyan iskolai iratok, mint például a házirend, a pedagógiai program, vagy a szervezeti és működési szabályzat, amelyek rögzítik, hogy milyen esetekben kell fegyelmi eljárást indítani, akár a munkavállalóval, akár a gyerekekkel szemben. Szerinte a gyerekek nagyon nehéz helyzetbe kerülhettek, úgy érezve, hogy maguknak kell a kezükbe venni az irányítást; ebből a szempontból viszont nem tartja szerencsésnek, hogy épp ők kényszerülhetnek elhagyni az intézményt. Bárdossy Sánta Nóra dupla büntetésnek érzi, hogy egyrészt fegyelmi indul a diákok ellen, másrészt kiveszik őket abból a közösségből, ahová esetlegesen szívesen tartoztak.

Az iskolának van egy gyermekvédelmi irányelve, amelyben lépésről lépésre leírják a teendőket, mindenekelőtt a gyerekek érdekét szem előtt tartva. Egy intézményt nem az minősít, hogy történik-e bántalmazás, mert mindenhol történik, hanem az, hogy miként kezelik a bántalmazást – hangsúlyozta a szakértő.

Álprofilok

Az álprofilok olyan veszélyeket rejtenek, amelyekre gyakran a szülők és a gyerekek sem figyelnek – mondta az RTL Klubnak Klausz Melinda közösségimédia-szakértő. Ha valaki tudatosan másnak adja ki magát, akár egy sztárnak, celebritásnak, akár egy másik tinédzsernek, miközben mondjuk egy 30-40 éves férfi vagy nő, sokkalta könnyebben tudja behálózni a fiatalokat – magyarázta. A szakértő szerint mindig meg kell vizsgálni, hogy az adott profil valós-e, sorra véve a feltöltött képeket, megosztott tartalmakat, kiderítendő, hogy egy valós személyről van-e szó, vagy esetleg tényleg egy tudatosan létrehozott álprofilról.

Az algoritmus ellen is érdemes küzdeni – tette hozzá Klausz Melinda, felhívva a figyelmet arra, hogy az „érzelmek ragadósak” a platformokon. Az algoritmusok tehát magukban hordozzák a veszélyt, hogy egyfajta – például negatív – hírcsomagból kapunk idővel egyre többet, ami pedig „be tudja húzni” a felhasználót.

A közösségi média potenciálisan káros hatását bizonyítja az is, hogy egy connecticuti nő kártérítésért pereli az Instagramot és a Snapchatet működtető cégeket, mert úgy véli, hogy ezek a platformok is felelősek a 11 éves lányának öngyilkosságáért. A gyerek ugyanis két éve közösségimédia-függőségben szenvedett, sőt, ismeretlenek erotikus fotók készítésére és megosztására vették rá, amelyek eljutottak az osztálytársaihoz, ami szintén rombolóan hathatott a mentális állapotára.

Az Instagramhoz és a Snapchathez egyébként 13 éves korig elvileg nem is szabad csatlakozni. Mint ismeretes, a Facebook egyik volt dolgozója néhány hónapja azt állította, hogy az Instagram saját belső kutatása szerint a képmegosztó arra ösztönzi a tinédzsereket, hogy másokhoz hasonlítsák a megjelenésüket, és ezzel tovább súlyosbítja a már esetlegesen meglévő testképzavarukat.