Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Izrael légvédelmi rendszerei elfognak egy lövedéket Észak-Izrael felett Felsõ-Galileából fotózva 2026. április 1-jén. Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy jelentõs mértékben fokozza hadmûveleteit Libanonban az Iránbarát libanoni síita szervezet, a Hezbollah ellen, miután a szervezet rakétatámadásokkal válaszolt az Irán ellen indított közös amerikai-izraeli légicsapásokra.
Nyitókép: MTI/EPA/Atef Szafadi

30 év után indulhatnak magas szintű egyeztetések Izrael és Libanon között – van egy fontos „de”

A Bejrút által szorgalmazott tűzszünetet nevezte a Libanon és Izrael közötti megbeszélések előfeltételének a libanoni elnök csütörtökön.

Joseph Aoun a libanoni elnöki hivatal által kiadott közleményben azt is leszögezte, a tűzszünet csak akkor jöhet létre, ha Izrael kivonja csapatait Dél-Libanonból, amely fölött az ellenőrzést, mint azt hangsúlyozta, a libanoni hadseregnek kell átvennie.

Aoun kiemelte továbbá az állami erőszakmonopólium fontosságát is, és leszögezte:

a kormány célja, hogy garantálja a libanoniak biztonságát, akik szerint ez a feladat az állam felelőssége.

A közlemény szerint az államfő Hamish Falconerrel, az Egyesült Királyság közel-keleti megbízottjával tartott megbeszélésén elmondta, biztosítani szeretné azt is, hogy Libanon részéről csak állami tisztségviselők tárgyaljanak Izraellel, hangsúlyozva, hogy „ez Libanon szuverenitásának kérdése”.

Csütörtökön Gila Gamliel izraeli innovációs miniszter az izraeli katonai rádiónak adott interjújában azt mondta, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök – hosszú évek óta először – beszélni fog a libanoni államfővel, és reményét fejezte ki, hogy a lépés „elősegíti Libanon virágzását és fejlődését”.

„Minden tekintetben történelmi folyamat zajlik annak érdekében, hogy véget vessünk a Hezbollah jelentette fenyegetésnek”

– szögezte le.

Donald Trump amerikai elnök nem sokkal korábban jelentette be, hogy csütörtökön magas szintű tárgyalások kezdődnek Izrael és Libanon között, emlékeztetve arra, hogy a két ország vezetői több mint 30 éve nem beszéltek egymással.

Izrael és Libanon washingtoni nagykövete a héten – Marco Rubio amerikai külügyminiszter részvételével – már tartottak egy konzultációt az amerikai fővárosban, és bár az amerikai külügyminisztérium azt közölte, a felek egyetértettek a közvetlen tárgyalások megindításában, egy libanoni tisztségviselő a sajtónak azt mondta, „Bejrútnak nincs tudomása semmilyen, az izraeli oldallal tervezett közvetlen kapcsolatról”.

Izrael és Libanon hivatalosan a zsidó állam 1948-as megalakulása óta háborúban áll egymással.

A Teherán által támogatott Hezbollah libanoni síita fegyveres szervezet március 2-án újra támadásokat indított Izrael ellen Libanon felől, néhány nappal az iráni konfliktus kezdete után. Azóta az izraeli támadások libanoni hivatalos adatok szerint több mint kétezer ember halálát okozták, és több mint egymillió embernek kellett elhagynia otthonát.

Címlapról ajánljuk
Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

A globális felmelegedés mellett Európa még az átlagosnál is jobban melegszik, méghozzá megállíthatatlanul, az 1980-as évek óta – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza, akik a miértekről is részletesen szóltak.

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Tisza-kormány: marad válsághelyzet, döntés született a Bayer Construct csődjéről is

Tisza-kormány: marad válsághelyzet, döntés született a Bayer Construct csődjéről is

A Tisza-kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a Bayer Construct és a ZVK Development csődeljárását, lehetővé téve állami vagyonfelügyelő kirendelését a vagyonkimentés megakadályozására. Az oktatásban is jelentős fordulat várható: 2026/2027-től újra elérhető lesz az Erasmus-program minden magyar egyetem számára, 2027-től pedig megszűnnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok. A kormány emellett több döntésről is beszámolt: 10 százalékkal emelkednek a megváltozott munkaképességűek ellátásai, tízmilliárd forintos kríziskezelő alap jön létre a gyermekvédelemben, illetve meghosszabbodik a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×