Infostart.hu
eur:
354.21
usd:
311.09
bux:
140058.08
2026. június 26. péntek János, Pál
Üres tanterem a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban a pedagógusok egész napos, országos sztrájkjának napján, 2016. április 20-án.
Nyitókép: MTI Fotó: Vajda János

A PSZ megkezdte a sztrájk előkészületét

Bár a bírósági döntés még várat magára a még elégséges szolgáltatásokról, a Pedagógusok Szakszervezete megkezdte a január 31-i figyelmeztető sztrájk megszervezését, mely az aznapi első két tanórában lenne esedékes – tájékoztatott Szabó Zsuzsa PSZ-elnök.

Szabó Zsuzsa megfogalmazása szerint elkerülhetetlenné vált, hogy figyelmeztető sztrájkra hívják a kollégákat, kérve egyúttal a szülők támogatását. Hozzátette: amennyiben a későbbi tárgyalások is eredménytelennek bizonyulnak, akkor március 16-án már egy határozatlan idejű sztrájkot fognak hirdetni.

Mindezt azért látják szükségesnek, mert szerintük egyre nagyobb a baj az oktatásban, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke megfogalmazása szerint:

percek alatt össze fog dőlni a közoktatás, mert nincs elég pedagógus a rendszerben.

Hozzátette: nincs a pedagógusoknak pénzük a megélhetésre, nem tudnak szakkönyveket vásárolni, nem tudnak kulturálódni, és emiatt nem tudnak értéket közvetíteni sem a gyerekeknek. De a legnagyobb baj az, hogy nincs pedagógus, aki tanítsa a diákokat, akiknek így szintén veszélyben van a jövője – emelte ki Szabó Zsuzsa, aki szerint régóta nincs már arról szó, hogy minőségi oktatást tudna a kormány biztosítani a tanulók számára; „lassan már azt sem tudják biztosítani, hogy pedagógusok tanítsanak, hiszen ma Magyarországon minden ötödik oktatási intézményben olyan valaki van bent a gyerekekkel, és »tanítja« őket, akinek nincs pedagógus végzettsége.”

A PSZ elnöke szerint a béremelés nélkülözhetetlen, de nemcsak a pedagógusok számára, hanem a 2008 óta befagyasztott bértábla miatt is, hiszen az oktatást segítők és az oktatás egyéb dolgozói azóta nem kaptak béremelést. Emiatt aztán a fiataloknak sem vonzó a pálya, miközben a következő 5 évben várhatóan 22 ezren mennek majd nyugdíjba, és alig kétezer főre tehető azok száma, akik a minősítő vizsgán átesnek majd – hívta fel a figyelmet.

Szabó Zsuzsa megerősítette, hogy a január 31-i figyelmeztető sztrájkot illetően – mely az első két tanórára korlátozódna –, még várnak a bíróság döntésére a még elégséges szolgáltatásról, valamint azt is, hogy legközelebb január 26-án tudnak tárgyalóasztalhoz ülni a kormányzat képviselőivel. Megjegyezte, meglehetősen nagy a véleménykülönbség a még elégséges szolgáltatásról, ugyanis a kormány azon az állásponton van, hogy az oktatás a lakosságot alapvetően érintő tevékenység, ezért biztosítani kellene a gyerekfelügyeletet és az órák megtartását, míg a szakszervezetek azt vallják: erre nincs szükség, ezért a bíróság elé vitték az ügyet.

Ettől függetlenül, megkezdték a figyelmeztető sztrájk szervezését,

ami a gyerekek jövőjéről szól, arról, hogy rendelkezzenek olyan tudással, amivel tovább tudnak tanulni, mert ha nem szakos tanár tanítja őket, akkor erre a jövőben esélyük sincs – hangsúlyozta Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Fölösleges Magyar Péter egyik nagy ígérete? – politológus a ciklusok korlátozásáról
Aréna

Fölösleges Magyar Péter egyik nagy ígérete? – politológus a ciklusok korlátozásáról

A Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatója szerint a miniszterelnöki és képviselői ciklusok korlátozását azért vezetné be a Tisza-kormány a magyar jogba, hogy ne alakulhasson ki a jövőben az Orbán-kormányhoz hasonló politikai rendszer. Novák Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: ezek rendszeridegen elemek egy parlamentáris demokráciában.

Ürge-Vorsatz Diána: Közép-Magyarország még Európán belül is gyorsan melegszik

A klímakutató szerint hazánk középső része akár hétszer gyorsabban melegedhet a klímaváltozás miatt, mint egyes északabbi régiók. Ezt pedig hamarosan a saját bőrünkön és pénztárcánkon is megtapasztalhatjuk.
inforadio
ARÉNA
2026.06.26. péntek, 18:00
Gaál Áron
a HungaroMet Zrt. időjárás-előrejelző osztályának vezetője
Magyarország más tagállamok EU-pénzeiből is nagyot kaszálhat – új számítást tett közzé az Európai Bizottság

Magyarország más tagállamok EU-pénzeiből is nagyot kaszálhat – új számítást tett közzé az Európai Bizottság

Az uniós helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) digitális fejezete arányosan nagyobb gazdasági hatást fejt ki, mint a teljes program – állítja az Európai Bizottság friss elemzése. A 148,8 milliárd eurós digitális keret 2030-ig globálisan mintegy 302 milliárd eurónyi hozzáadott értéket generálhat, ami közel kétszeres szorzót jelent. A magas multiplikátor oka, hogy a digitális beruházások jelentős kereslettel járnak a feldolgozóipartól az IT-szolgáltatásokon át az építőiparig, miközben az egységes piac értékláncain keresztül más tagállamokban is érezhető hatást keltenek. Magyarország 1,70 milliárd eurós digitális kerete mellett további növekedési tényezőt jelent más tagállamok támogatásaink átszivárgó hatása. A számok arra figyelmeztetnek, hogy a megtérülés nagyrészt azon múlik, mennyire tud egy ország beszállítóként és tudásközpontként bekapcsolódni az EU által közösen finanszírozott digitális keresleti hullámba. A helyzetkép fontos tanulságokat tartogat a Tisza-kormány számára is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×