Infostart.hu
eur:
367.49
usd:
334.96
bux:
143824.39
2026. november 18. szerda Jenő
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke beszédet mond az első Magyar Jogi Könyvszalon elnevezésű szakmai rendezvényen Budapesten, a Károlyi-Csekonics-palotában 2021. szeptember 18-án. A Magyar Jogász Egylet az Alkotmánybíróság közreműködésével hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a jogi könyvek ünnepét.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

A demokrácia elleni súlyos támadásokról ír az Ab elnöke

Nyílt levélben reagált az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke "az utóbbi hónapokban egyre erősödő politikai jellegű elképzelésekre, amelyek egy kormányváltás esetén az Alaptörvény tollvonással történő eltörlését és az Alkotmánybíróság testületének feloszlatását helyezik kilátásba" - közölték az Ab honlapján.

Az egyes pártok által megfogalmazott "és velük szimpatizáló értelmiségi körök által egyértelműen támogatott nézetek" az Ab elnöke szerint a jogállamiság és a demokrácia elleni közvetlen és súlyos támadások, és mint ilyenek egy demokratikus jogállamban teljességgel elfogadhatatlanok - áll a közleményben.

Sulyok Tamás nyílt levelében - amelyet a hatalmi ágak képviselőihez, Áder János köztársasági elnökhöz, Orbán Viktor miniszterelnökhöz és Kövér László házelnökhöz címzett - úgy fogalmazott: "az alkotmánybíróságok a jogrendszer zavartalan működésének biztosítékaiként őrködnek afelett, hogy a hatalmi ágak aktusai megfeleljenek az alkotmányok előírásainak. A magyar Alkotmánybíróság más európai alkotmánybíróságokhoz hasonlóan olyan testület, amely a jogállami és demokratikus működésnek az európai alkotmányos demokráciákban általánosan elfogadott garanciája".

Az Alkotmánybíróság mindegyik hatalmi ág felett alkotmányos kontrollt gyakorol - jelezte - ,

"de zavartalan működését a törvényhozó és a végrehajtó hatalmi ágak együttesen kötelesek biztosítani".

Sulyok Tamás levelében felidézte, hogy a 15 tagú testület tagjait az országgyűlési képviselők kétharmada választja meg 12 évre, és közülük ugyancsak kétharmados többséggel választja meg az Ab elnökét, akinek megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alaptörvény azt is kimondja - folytatta -, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

"Az Alkotmánybíróság elnökeként (...) közvetlenül felelős vagyok az Alkotmánybíróság mint a jogállam egyik - a rendszerváltoztatás óta megkérdőjelezhetetlen - alapintézményének zartalan működéséért" - fogalmazott.

Sulyok Tamás azokról az elképzelésekről, amelyek kormányváltás esetén "az intézmény működésének megzavarására, ad absurdum az Alkotmánybíróság testületének feloszlatására irányulnak", azt írta: "az ilyen megnyilvánulások a jogállamiság és a demokrácia elleni közvetlen és súlyos támadások, és mint ilyenek, egy demokratikus jogállamban teljességgel elfogadhatatlanok".

Az alkotmány, az alkotmányos rend és az Ab egymást feltételező triász - hangsúlyozta. Amíg a testület funkcióinak és hatásköreinek az alaptörvény a forrása, addig az alaptörvény és a belőle fakadó alkotmányos rend védelmének az Ab a fő letéteményese - mutatott rá az elnök. Hozzátette: az Alaptörvény, az alkotmányos rend és az Alkotmánybíróság olyan koherens rendszert alkotnak, amelyben bármelyik elem sérelme a demokratikus jogállamot alapjaiban rendíti meg. Úgy fogalmazott: emiatt az Alaptörvény "bármely elemének alaptörvény-ellenes megváltoztatása olyan előre nem látható, bizonytalan helyzetet eredményez, amely a demokratikus jogállam - és ezáltal a magyar alkotmányos rend - végét jelenti".

Arról is írt, hogy

az alkotmánybíráskodás modellje "két érinthetetlen alappilléren" nyugszik: az intézmények határozatai mindenkire nézve kötelezőek, valamint a testület tagjai elmozdíthatatlanok.

"Az Országgyűlés által kétharmados többséggel megválasztott alkotmánybírákkal, illetve az Alkotmánybíróság testületével szemben az elmúlt hónapokban kibontakozni látszó politikai támadás a rendszerváltoztatás óta példa nélküli" - írta Sulyok Tamás. Hozzátette, az alkotmánybírák mandátumuk lejárta előtti elmozdíthatatlanságát eddig soha egyetlen politikai szereplő sem kérdőjelezte meg.

Az alkotmánybírák elmozdíthatatlanságát és a zavartalan működést a jogállamiság, illetve a demokratikus hatalomgyakorlás zálogának nevezte levelében az Ab-elnök. Hozzáfűzte: egyes pártok támogatásával olyan, jogászokból álló testület jött létre, amelynek célja az Alaptörvény által teremtett "alkotmányos rend megdöntésére vonatkozó koncepció kidolgozása", ami "a magyar alkotmányos berendezkedés, a jogfolytonosság és a jogállamiság ellen intézett példátlanul súlyos támadásként értékelhető".

"A rendszerváltás óta fennálló alkotmányos rend szerint Magyarországon a demokratikus hatalomgyakorlás keretei adottak, és csak ezen alkotmányos keretek között, a jogfolytonosság megtartásával lehetséges a politikai és kormányzati irányvonal megváltoztatása, tiszteletben tartva azokat a közjogi tisztségeket, amelyek célja az alkotmányos berendezkedés stabilitásának és a hatalomgyakorlás demokratikus kereteinek biztosítása" - emelte ki.

Sulyok Tamás az államfő, a miniszterelnök és a házelnök közreműködését kérte abban, hogy az Alkotmánybíróság zavartalan működéséért felelős hatalmi ágak megfelelő és hatékony intézkedésekkel, garanciákkal hosszú távon biztosítsák a demokratikus jogállam alappillérének, az Ab-nak az alkotmányos rend szerinti működőképességét.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×