eur:
402.79
usd:
347.91
bux:
97181.78
2025. június 24. kedd Iván

A korábban tervezettnél magasabb inflációra számít az idén és jövőre a jegybank elnöke - a nap hírei

Jövőre is gyorsan növekedhet a magyar gazdaság az OECD szerint, a szervezet azonban szigorúbb költségvetési politikát sürget. Az Európai Bizottság elnöke szerint itt az ideje elgondolkodni a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételén.

A korábban tervezettnél magasabb, 5 százalékos inflációra számít az idén és jövőre a jegybank elnöke. Matolcsy György az Országgyűlésben az MNB tavalyi beszámolójának vitája előtt arról beszélt, hogy a gazdasági kilábalás ára a magas infláció, amelyet közellenségnek nevezett. Megerősítette, hogy az MNB jövőre is folytatja a szigorítást és a kamatemelést. A jegybank szeptemberi inflációs jelentésben még 3,4-3,8 százalékos előrejelzés szerepelt 2022-re, az új hivatalos adatok két hét múlva esedékesek, a jegybankelnök ezeket előlegezte meg a parlamentben.

Jövőre is gyorsan növekedhet a magyar gazdaság az OECD szerint, a szervezet azonban szigorúbb költségvetési politikát és kiegyensúlyozottabb gazdaságpolitikát tartana szükségesnek. Országértékelésében a szervezet az idén 6,9, jövőre 5, 2023-ban pedig 3 százalékos növekedést prognosztizál. Az előrejelzés szerint az infláció jövőre is 6 százalék lehet, de még 2023-ra is 4 százalékot vár az OECD. A jelentés úgy véli: a gyorsabb költségvetési konszolidáció segítene visszafogni az inflációs várakozásokat és biztosítaná a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát.

Elfogadta a Nemzeti Víziközmű-közszolgáltatási Stratégiát a kormány. Ez a víziközmű-szolgáltatás ellátásbiztonságát és műszaki-technológiai állapotának fenntartását, valamint a hálózat karbantartását és szükséges rekonstrukcióját hivatott garantálni. Steiner Attila klímapolitikáért felelős államtitkár elmondta: a stratégia azokat a szükséges fejlesztéseket foglalja össze. A stratégia egyúttal feltétele a 2021-2027-es uniós forrásainak felhasználásának.

Elküldte a 2019 óta történt ingatlanértékesítések teljes dokumentációját a Városháza-ügyben létrejött bizottságnak a fővárosi vagyonkezelő. A testület, amelynek a decemberi rendes ülésen kell beszámolnia munkájáról, csütörtökön tartja első tanácskozását. Karácsony Gergely főpolgármester a Városháza-ügyben létrejött testületről szóló bejegyzésében azt írta, ezeket az iratokat egy webes oldalon nyilvánosságra is hozzák. A Fővárosi Közgyűlés múlt szerdán döntött Láng Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetőjének javaslatára arról, hogy vizsgálóbizottságot állítanak fel a Városháza-ügyben.

A tervezettnél egy héttel korábban, már december 13-án elkezdik kiszállítani az 5-11 éves korosztálynak szánt Pfizer-vakcinát az Európai Unióban. Jens Spahn német szövetségi egészségügyi miniszter Twitter-bejegyzésében azt írta: a Pfizer vállalta, hogy minden uniós tagállamba korábban juttatja el a gyerekeknek szánt koronavírus elleni oltóanyagot. Közben György István államtitkár, az országos oltási munkacsoport vezetője arról számolt be: Magyarországon a jövő hét elejére dolgozzák ki az 5-11 éves korosztály oltási stratégiai tervét.

Az Európai Bizottság elnöke szerint itt az ideje elgondolkodni a koronavírus elleni oltás kötelezővé tételén. Ursula von der Leyen arról beszélt, hogy erről le kell folytatni a vitát a tagállamok között, és közös álláspontot kell kialakítani. Hangsúlyozta ugyanakkor, a döntést mindenképpen a tagállamok kormányai hozzák meg. Kiemelte: az omikron variáns megjelenése, valamint a gyorsan, különösen a beoltatlanok körében emelkedő esetszámok miatt újra nyomás nehezedik az egészségügyi ellátórendszerekre, és ez sürgős és határozott fellépést tesz szükségessé.

Az Európai Unió 11 tagállamában mintegy 60 embernél igazolták a koronavírus omikron variánsát – közölte az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ. A legtöbb esetet Hollandiában, Portugáliában és Németországban azonosították, de van omikronos fertőzött mások mellett Ausztriában, Belgiumban és Csehországban is. Szakemberek ugyanakkor attól tartanak, hogy a vírusmutáció már jóval szélesebb körben elterjedt a hivatalosan ismertnél. Eddig a vírusmutációval megfertőződött személyek egyikénél sem léptek fel súlyos tünetek.

Ausztriában december 11-ig meghosszabbították az egészségügyi zárlatot a koronavírus okozta új fertőzések számának erőteljes növekedése miatt. Az emberek csak meghatározott okokból hagyhatják el otthonukat: élelmiszert vásárolhatnak, orvoshoz mehetnek vagy sportolhatnak. Az alapvető fontosságú üzleteknek este 7 órakor be kell zárniuk. A szülőket arra kérték, hogy tartsák otthon gyerekeiket, mert a bölcsődékben és az iskolákban csak ügyeletet tartanak. A hatóságok korábban azt ígérték, hogy első európai országként február 1-jétől kötelezővé teszi a védőoltásokat Ausztriában.

Horvátországban két héttel meghosszabbították a járványügyi intézkedéseket. Továbbra is korlátozzák a nyilvános összejöveteleket, a rendezvények látogatása, a beutazás és az állami szférában a munkavégzés is védettségi igazoláshoz kötött, továbbá kötelező maszkot viselni zárt térben. December 15-ig kötelező a Covid-igazolványok bemutatása minden állami és önkormányzati hivatalban. Azoknak, akik nincsenek beoltva, és nem estek át a koronavírus-fertőzésen, hetente kétszer teszteltetniük kell magukat.

Oroszországnak súlyos politikai és gazdasági következményekkel kell szembenéznie, ha katonai erőszakot alkalmaz Ukrajna ellen - jelentette ki a NATO-főtitkára. Jens Stoltenberg a szövetségi tagországok külügyminisztereinek rigai találkozójának zárónapján hangsúlyozta: az orosz vezetés nagymértékű katonai csapatösszevonásokat hajt végre az ukrán határon. A főtitkár visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a NATO a Fekete-tengeren folytatott hadgyakorlataival provokálja Oroszországot.

Címlapról ajánljuk
Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani
Aréna

Bódis László: Nobel-díjasokkal jól állunk, de a tudást jobban kell gazdasági haszonná alakítani

Zajlik a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat megújítása, a folyamatról Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában. Szólt arról is, hogy Magyarország a globális innovációs indexben a 36. helyen áll, ami jó eredmény, de van még bőven tennivaló.

Donald Trump reagált az iráni támadásokra

Teherán hétfő este rakétákkal támadta az amerikai katonai bázisokat Katarban és Irakban. Az amerikai elnök a közösségi oldalán értékelt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.24. kedd, 18:00
Maruzsa Zoltán
a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára
Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Megindult az iráni hadművelet, rakéták záporoztak az amerikai bázisra – Híreink az Irán-Izrael háborúról hétfőn

Az amerikai adminisztráció közlése szerint az iráni Fordóban hat úgynevezett "bunkerromboló" bombát dobtak le a feltételezett föld alatti urándúsító üzem megsemmisítésére, míg két másik iráni atomlétesítményt - Natanzban és Iszfahánban - a haditengerészet Közel-Keleten tartózkodó hajóiról felbocsátott Tomahawk rakétákkal támadtak. Natanz Irán legnagyobb urándúsító létesítménye, Fordow pedig egy rendkívül titkos, mélyen a hegyek közé temetett létesítmény - írja a CNN. Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania. Két, amerikai támaszpontoknak helyet adó közel-keleti ország, Bahrein és Kuvait óvintézkedéseket tett az Irán elleni amerikai légicsapások után, felkészülve a konfliktus esetleges kiterjedésére – írja a Reuters. Az esti órákban Irán visszafogott ballisztikus légicsapást intézett a katari amerikai légibázisra. A támadást a levegőben megállították, miközben Teherán előre figyelmeztette az Öböl-országokat és az Egyesült Államokat is a célpontról. Donald Trump cserébe kijelentette: a béke irányába fogja terelni Izraelt. Cikkünk folyamatosan frissül az Irán-Izrael háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×