Infostart.hu
eur:
361.5
usd:
310.96
bux:
131696.18
2026. május 17. vasárnap Paszkál
Nyitókép: Unsplash.com

Magyarországon is rendszeres a gyógyszerhiány, de…

Egy friss felmérés szerint jelentős a gyógyszerhiány Európában. Az InfoRádió által megkérdezett iparági vezető szerint a koronavírus-járvány kezdetén valóban komolyabb hiány volt, gondot azonban nem okoz, mert a hiányzó készítményeket 99 százalékban tudják helyettesíteni.

Az Európai Unió Gyógyszerészeti Csoportjának felmérése szerint egyre nagyobb probléma a kontinensen a gyógyszerhiány. A kutatásban részt vevő minden ország tapasztalt készletcsökkenést, és 65 százalékuk jelezte, hogy a helyzet 2020-ban 2019-hez képest rosszabb lett. Az érintett országok többségében több mint 200 gyógyszer minősült aktuálisan hiánycikknek, 8 országban pedig a 400-at is meghaladta ezek száma. A legtöbb helyen szív- és érrendszeri gyógyszerek szerepeltek a hiánylistákon.

A Hungaropharma gyógyszer-nagykereskedelmi vállalat vezérigazgatója szerint ez Magyarországon is rendszeres probléma. A hiányok legnagyobb része azonban átmeneti, és viszonylag gyorsan megszűnik – emelte ki Feller Antal. A szakember szerint a hiányok 99 százalékában vannak olyan készítmények, amelyekkel helyettesíteni lehet az adott terméket, és csak a maradék 1 százalék okoz nagyobb problémát. „De ebben az esetben is a nagykereskedők az OGYEI-hez fordulnak egyedi import- vagy kontingensengedélyt kérve, hogy alternatív forrásokból próbáljanak terméket beszerezni” – fogalmazott a vezérigazgató.

Feller Antal arról is beszélt, hogy nem nagyon van ma olyan termék, amely ne lenne helyettesíthető, kivételt egy pajzsmirigyproblémák kezelésére szolgáló készítmény jelenti, de ennek az esetében is hamarosan rendeződhet a hiányhelyzet, ami elsősorban az alapanyag-ellátásból fakad. A gyógyszeralapanyagok 70 százaléka ugyanis a Távol-Keleten készül – nagyjából száz termék alapanyaga pedig kizárólag ott –, tehát, ha bármilyen probléma fellép azon a területen, az a teljes szállítási útvonalat érintve késedelmet, gyógyszerhiányt okozhat – magyarázta. Ugyancsak hiányhoz vezethetnek az alapanyagok minőségi problémái. Gondok adódhatnak továbbá egy rossz gyártási ütemezés miatt, vagy ha egy gyógyszergyártó éppen átalakítja a gyártási rendszerét. Nem beszélve a megnövekedő igényekről – sorolta.

Az Európai Bizottság még tavaly kiadott egy iránymutatást az optimális gyógyszerfelhasználásról a hiányok elkerülésére. Az Európai Parlament pedig idén szeptemberben egy állásfoglalást fogadott el, amely a többi között arra szólítja fel a tagállamokat, hogy pénzügyi eszközökkel is ösztönözzék a gyógyszergyártókat arra, hogy Európában telepedjenek le. A tervek között szerepel még egy uniós készenléti tartalék létrehozása a stratégiai fontosságú gyógyszerekből, ami sürgősségi európai gyógyszertárként működne, csökkentve a hiány kockázatát, és megkönnyítené a gyógyszerek szállítását az EU tagállamai között.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Ásványkincs-motor – miért nem egyenértékű minden dollárnyi GDP?

Egyes országokban a gazdaság motorja nem a gyárakban vagy az irodákban működik, hanem mélyen a föld alatt. Olaj, gáz vagy ritkafémek termelik meg a GDP jelentős részét, gyakran anélkül, hogy széles társadalmi teljesítmény állna mögöttük. Ez alapjaiban torzítja az országok közötti összehasonlítást. De mit jelent ez egy olyan ország számára, mint Magyarország, ahol ilyen kincsek nincsenek?

Milliárdos felújítás – válaszolt a Kúria Magyar Péter szavaira és kérdésére

A miniszterelnök a budai Várban lévő kormányzati épületek szombati bejárásán beszélt arról, hogy mit terveznek a még felújítás alatt álló épületekkel és kérdéseket tett fel Varga Zs. András Kúria-elnöknek.
inforadio
ARÉNA
2026.05.18. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Hogyan lehetne oldani a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre fennálló merevségét és lazaságát?

Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza. Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak. A laza korhatár olyan népszerű, hogy legtöbben a merevséget is a lazaság kiterjesztésével oldanák. Holott ismert és más országokban bevált a rugalmas (másképp: változó) korhatár rendszere: az általános korhatár elérése előtt 2–3 évvel, akár 20 évnyi szolgálati idővel, előrehozott nyugdíjjal nyugdíjba lehet menni, csak le kell nyelni az előrehozott időszakért az évi 4–6 százalékos máluszt. A cikk első felében összehasonlítom a két rendszert, majd egy elméleti átmenetet mutatok be a merev/laza és a rugalmas korhatár között. Végül gyakorlati javaslatot teszek egy hatéves átmenetre a merev/laza rendszerből a rugalmasra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×