A francia mintára létrejött Magyar Jogi Könyvszalon hozzájárulhat közös tudásunk gyarapításához és a közéleti vitakultúra színvonalának emeléséhez - mondta köszöntőjében az államfő a hagyományteremtő szándékkal megszervezett, jogi könyveket bemutató első ilyen rendezvényen.

Áder János leszögezte: mindegyikre nagy szükség van.

A Magyar Jogász Egylet és az Alkotmánybíróság közreműködésével megrendezett jogi könyvek ünnepén az államfő idézte Deák Ferenc Kemény Zsigmond báróhoz írt levelét, amelyben úgy fogalmazott: minden perc, melyet tanulásra, minden fillér, amit a tudományoknak s azok közlönyeinek pártolására fordítunk, egyszersmind a haza oltárára tett áldozat.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke köszöntőjében azt emelte ki, hogy egy könyv megjelenése mindig ünnep, majd emlékeztetett: voltak olyan politikai rendszerek, amelyek ellenségként tekintettek a könyvekre, elégették, bezúzták, tiltották azokat. Hozzátette: a jogi könyvteremtés legjavát ünneplik a rendezvényen, ami valós hiányt tölt be: a jogászi közvélemény koncentrált figyelemfelhívását a könyvújdonságokra.

Az elnök rámutatott: a francia jogászság sokat megőriz abból a szellemi és gondolkodásbeli függetlenségből, amely az angolszász jogfelfogással konkuráló kontinentális jogot jelenti, de az autonóm és kreatív jogászi gondolkodás a magyar jogásztársadalomra is jellemző. Hozzátette: az identitás, a kultúra részben könyvek segítségével öröklődik nemzedékről nemzedékre, különösen igaz ez a jog területére.

Emlékeztetett: nem is volt olyan rég, amikor Európa szellemi arculatát két könyv jelenítette meg, a Biblia és I. Iustinianus bizánci császár Corpus iuris civilis című műve, a római jog első kodifikált gyűjteménye. Kérdésként vetette fel, hogy vajon a mai világunkban milyen művek gyakorolhatnak ilyen globális befolyást, illetve maga a könyv, mint tárgyi jelenség bírhat-e még ilyen befolyással. Hozzátette: nincs erre egzakt válasz, de a könyv a múltunk, a jelenünk, és a jövőnket is meghatározza.

Sulyok Tamás szerint e két mű ma is eligazítást nyújtó intellektuális iránytűként működik, amit a magyar jogászok számára kiegészít Werbőczy István Tripartituma, vagyis Hármaskönyve, szokásjogi gyűjteménye. Úgy fogalmazott: a Hármaskönyv jól példázza, hogy a magyarok képesek voltak minden korban a leghaladóbb külföldi eszmék befogadására és azok magyar módra való újraértelmezésére.

Az elnök idézett Eötvös Józsefnek A falu jegyzője című regényéből, amelyben a szerző úgy zárja sorait, hogy "a való dolgokat akarta elmondani". Sulyok Tamács ezzel összefüggésben azt mondta: a való dolgok elmondása mellett különösen fontos annak elmondása is, hogy a könyvek ne csak az ismert problémák leírására törekedjenek, hanem az új összefüggések felfedezésére is.

Trócsányi László, a Magyar Jogász Egylet elnöke köszöntőjében felidézte: a reformkor óta létező jogi könyvkiadásnak tradíciója van Magyarországon, a második világháború előtt több kiadó is működött, amelyeket az '50-es években államosítottak, és "sötét időszak jött", amikor "a jogász ellenség volt", és így a jogi kultúra se tudott fejlődni. Felidézte: mindössze három jogi kar működött, mert nem volt szükség a hatalom szemében az igazságkereső, kötözködő jogászokra. Nehéz időszak volt, a jogi könyvkiadás cenzorok ellenőrzése alatt állt - fogalmazott. Hozzátette: a rendszerváltozás után ma már 18 jogi könykiadó és 8 jogi kar van, ami bizonyítja, hogy a demokratikus rendszernek szüksége van a jogra és a jogászra.

A jövőről szólva elmondta: már nem csak a print kiadványokról kell beszélni, ott vannak a digitális kiadványok és a jogkeresők is. Példaként említette, hogy egy ügyvédnek is szüksége van arra, hogy jogi határozatok vagy az alkotmánybírósági határozatok között kereshessen.

Trócsányi László elmondta: a rendezvényből szeretnének hagyományt teremteni, mert az alkalmat adhat a jogi élet szereplőinek is a találkozásra.

Az ünnepségen a szervezők emlékéremmel jutalmazták Áder János köztársasági elnököt, valamint Czine Ágnes alkotmánybírót, a Károli Gáspár Református Egyetem rektori feladatokkal megbízott rektorhelyettesét.

Az első Magyar Jogi Könyvszalonon adták át a Magyar Jogász Egylet és az Alkotmánybíróság közös elismeréseit is. A 2020-as évben megjelent legjobb elméleti és legjobb gyakorlati jellegű jogtudományi szakkönyv szerzője és kiadója viheti haza a könyvszalon díját, valamint a 2020-as évben megvédett legjobb PhD disszertáció írója kapott támogatást az értekezése megjelentetésére, utóbbi kategóriában két első helyezést hirdettek.