Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Idős emberek, nyugdíjasok kezei.
Nyitókép: Pixabay

Az időskor alkonya – 15-20 ezer hely hiányzik a rendszerből, későn döntenek a családok az otthon mellett

Az Irmák Nonprofit Kft. és az Europion közös felmérése szerint a magyar idősek többségét a betegségek, a demencia, valamint a pénzügyi gondok foglalkoztatják, ugyanakkor az idősödő lakosság 39 százaléka nem tervez idősek otthonába költözni. Szebenszki Balázs, a 25 éve időselhelyezéssel foglalkozó, több otthont is üzemeltető Irmák Nonprofit Kft. cégvezetője az InfoRádió kérdéseire válaszolt.

Egy kutatás azt igyekezett felfedni, mitől félnek leginkább az idősek idehaza.

Az Irmák Nonprofit Kft. és az Europion közösen arra jutott, hogy a legnagyobb aggodalmak között a betegségek, demencia és az időskori kiszolgáltatottság mellett a pénzügyi gondok szerepelnek.

A válaszadók

  • 70 százalékát nyugtalanítja az egészségügyi ellátás minősége,
  • közel fele attól fél, hogy elmagányosodik idős korára, mindezek ellenére
  • a megkérdezettek 39 százaléka mégis elutasítja az idősotthonba költözés lehetőségét.

Szebenszki Balázs, az Irmák Nonprofit Kft. vezetője az InfoRádió megkeresésére elmondta: sokan a régi beidegződésektől félnek, azt gondolják, megfizethetetlen árat kell letenni beköltözésénél, aztán nem megfelelő színvonalú ellátást kapnak. Ezt az érintettek akár 40-50 éve is így gondolhatják szerinte annak ellenére, hogy egy jó idősotthon egyszerre nyújthat jó egészségügyi kontrollt, gondozást, közösséget, étkezést és strukturált napirendet is.

Az Irmák Nonprofit Kft. 25 éve foglalkozik időselhelyezéssel, ennyi tapasztalat alapján Szebenszki Balázs azt mondja, a családok és az érintett idősek nagyon későn jönnek rá, hogy az idősotthon lesz a megoldás, sok esetben egy súlyos következményekkel járó elesés vagy a demencia fokozódása az utolsó impulzus, de ilyenkor a döntést már időnyomás alatt kell meghozni, érzelmileg terhelt helyzetben, és kevesebb idő marad a megfelelő intézmény kiválasztására, sokkal jobb lenne, ha már előre elkezdenének tervezni a családok ezzel kapcsolatban, így jó helyet is lehet találni.

Ráadásul hely sincs elég – 15-20 ezer hely hiányzik a rendszerből, a várólista több éves –, miközben a társadalom folyamatosan öregedik el, tehát a nyugdíjrendszeren is nyomás van, ugyanígy az egészségügyön, a szociális ellátórendszeren, de a családokon is – és ez összeurópai szintű probléma.

Ha valaki bejut egy otthonba itthon,

a hely térítési díja havonta 300-450 ezer forintot tesz ki, ehhez képest az átlagos nyugdíj 2-300 ezer forint között van;

a kormány teendője Szebenszki Balázs szerint az, hogy az idősotthonok helyzetére tekintve élénkítő programokat hozzanak létre, amire talán uniós pénzből lehetőség nyílik.

A maga részéről bizakodik, hogy a kormány támogatni fogja tudni ezt a szegmenst, illetve általában az idősgondozást.

A cikk Kalapos Mihály interjúja alapján készült.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amerika már a jövő háborújára készül, de hatalmas vita robbant ki az egyik legfontosabb fegyverről

Amikor az Egyesült Államok 2017-ben a Next Generation Squad Weapon (Új Generációs Rajfegyver) program keretében bejelentette, hogy leváltják a jól bevált M16-os és M4-es gépkarabélyokat, nagyjából borítékolható volt, hogy lesznek problémák az új kézifegyver bevezetésével. A svájci tervezésű SIG Sauer MCX SPEAR (amerikai szolgálatban M7, illetve M250 néven) koncepciója sokak számára nem szimpatikus, a mindig külön utakon járó tengerészgyalogság pedig a jelek szerint igyekszik kiugrani a programból, és megtartani a német M27 IAR-t. Nézzük, mit tud a két fegyver, és miért van ekkora eltérés a két haderőnem hozzáállásában.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×