Infostart.hu
eur:
387.56
usd:
329.1
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Dr. Svébis Mihály (b), a Bács-Kiskun Megyei Kórház főigazgatója és Söröli Róbert őrnagy, kórházparancsnok a Bács-Kiskun Megyei Kórház koronavírus-fertőzések ellátására kijelölt intenzív osztály felkészültségét ellenőrzi Kecskeméten 2020. április 8-án.
Nyitókép: MTI/Bús Csaba

Szeptember 15-ig kimenőt kaptak a kórházparancsnokok

A javuló járványadatok már az egészségügyben is fontos lazítást tettek lehetővé.

A megbízott és kirendelt országos kórház-főparancsnok és országos kórházfőparancsnokhelyettes tevékenysége, valamint a kórházparancsnokok kórházparancsnoki és intézményparancsnoki tevékenysége 2021. szeptember 15. napjáig szünetel – derül ki a Magyar Közlönyből.

A kórházparancsnokok a járvány kezdete óta segítették az egészségügyi intézmények munkáját, többek közt azt is felügyelték, hogy a szükséges kapacitások mindenhol rendelkezésre álljanak, de ahogy tavaly, úgy idén nyáron is minimálisra csökkent hazánkban a kórházban ápoltak száma, így tevékenységük szünetel.

A kórházparancsnoki rendszer tavaly márciusban jött létre, nem sokkal azután, hogy megjelent hazánkban a koronavírus-járvány. A kórházparancsnokok feladata az, hogy segítséget nyújtsanak az egészségügyi intézményeknek abban, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges kapacitások, illetve az, hogy gondoskodjanak az eszközök vagyonbiztonságál. A kórházparancsnokok orvosszakmai kérdésekben nem foglalhattak állást, nem tehettek javaslatot, nem hozhattak döntéseket. A kórházak vezetői két területen voltak kötelesek eleget tenni a kórházparancsnok utasításának, a vagyonbiztonságban és a járványügyi szabályok betartásában – írja az Index.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly márciusban 108 egészségügyi intézmény élére nevezett ki kórházparancsnokokat.

Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×