A legnagyobb problémát a munkaerő jelentheti, ugyanis sokan dönthetnek úgy, hogy a turizmus és vendéglátás helyett más ágazatba mennek dolgozni – hívta föl a figyelmet az InfoRádiónak a Balatoni Kör elnöke.
Miután a Balatoni Kör régóta az "egész éves Balaton" koncepciót vallja – aminek köszönhetően az elmúlt 10-15 évben komoly eredményeket tudhatnak magukénak –, a mostani időszakot is próbálják kihasználni fejlesztésekkel, felújításokkal. Laposa Bence elnök az InfoRádiónak kiemelte, ugyan a bértámogatás hatalmas segítség az ágazatnak, hosszú hónapokon át ezzel együtt sem fenntartható egy–egy vendéglátó egység léte, így aztán egyre erősebb a fejvakarás az elkövetkezendő időszakot illetően.
A szakember úgy látja, amennyiben megtörténik a nyitás, nem elsősorban a beszállítói rendszerrel lehet a probléma, amely várhatóan mindent el fog követni annak érdekében, hogy a lehető legzökkenőmentesebben kiszolgálja őket, sokkal inkább a munkaerő megtartása, menedzselése lehet kritikus. Az, hogy a korábban a vendéglátásban dolgozók jelentős hányada talált munkát más ágazatban, nemzetgazdaságilag és az egyén szempontjából jó. A kérdés, hogy amikor a munkájukra szükség lesz, honnan fogják tudni pótolni őket – mutatott rá a Balatoni Kör elnöke.
A vendéglátásban kitartó munkavállalók elsősorban azok lehetnek, akik esetében az üzemeltető tulajdonos képes volt valamilyen elfogadható átmeneti megoldást kínálni. De hogy ez milyen arányban történt meg, arra egyelőre senki sem tud válasszal szolgálni.
A települési zöldfelületek tudatos tervezésével és kezelésével szeretné mérsékelni az allergia által okozott betegségterhelést egy osztrák-magyar határ menti együttműködés, amelyben a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) is részt vesz. A projekt célja, hogy a városi parkokba a jövőben olyan növények kerüljenek, amelyek nem okoznak pollenallergiát, de közben képesek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz is.
Egy kansasi gabonasiló árnyékában kezdődik a történet, ami a teljes világgazdaság térképét újrarajzolta. A Trump-korszak vámjai nem epizódnak bizonyultak, hanem tartós fordulatnak. A kérdés ma már nem az, hogy kivezetik-e, hanem az, hogy milyen világrendet eredményez. Jelen írás három forgatókönyvet vázol fel.
A gazdaságilag fejlettebb EU-tagállamok körében az uniós átlagnál erősebb kapcsolat jellemző az innovációs teljesítmény és a fenntarthatósági eredményesség között, míg a fejletlenebb országoknál nem igazolható szignifikáns kapcsolat, továbbá ezen tagállamok mind az innováció, mind a fenntartható fejlődés terén gyengébben teljesítettek - derül ki egy új hazai tanulmányból. Ez utóbbi azzal együtt igaz Magyarországra is, hogy az elmúlt években a fenntartható fejlődés és az innováció területén is látható előrelépést ért el. A kutatók szerint a regionális különbségek alapján célszerű lenne felülvizsgálni a fenntartható fejlődést szolgáló innovációk ösztönzését támogató uniós irányelveket.