A legnagyobb problémát a munkaerő jelentheti, ugyanis sokan dönthetnek úgy, hogy a turizmus és vendéglátás helyett más ágazatba mennek dolgozni – hívta föl a figyelmet az InfoRádiónak a Balatoni Kör elnöke.
Miután a Balatoni Kör régóta az "egész éves Balaton" koncepciót vallja – aminek köszönhetően az elmúlt 10-15 évben komoly eredményeket tudhatnak magukénak –, a mostani időszakot is próbálják kihasználni fejlesztésekkel, felújításokkal. Laposa Bence elnök az InfoRádiónak kiemelte, ugyan a bértámogatás hatalmas segítség az ágazatnak, hosszú hónapokon át ezzel együtt sem fenntartható egy–egy vendéglátó egység léte, így aztán egyre erősebb a fejvakarás az elkövetkezendő időszakot illetően.
A szakember úgy látja, amennyiben megtörténik a nyitás, nem elsősorban a beszállítói rendszerrel lehet a probléma, amely várhatóan mindent el fog követni annak érdekében, hogy a lehető legzökkenőmentesebben kiszolgálja őket, sokkal inkább a munkaerő megtartása, menedzselése lehet kritikus. Az, hogy a korábban a vendéglátásban dolgozók jelentős hányada talált munkát más ágazatban, nemzetgazdaságilag és az egyén szempontjából jó. A kérdés, hogy amikor a munkájukra szükség lesz, honnan fogják tudni pótolni őket – mutatott rá a Balatoni Kör elnöke.
A vendéglátásban kitartó munkavállalók elsősorban azok lehetnek, akik esetében az üzemeltető tulajdonos képes volt valamilyen elfogadható átmeneti megoldást kínálni. De hogy ez milyen arányban történt meg, arra egyelőre senki sem tud válasszal szolgálni.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében annak járt utána, hogy öt uniós tagállamban hogyan befolyásolja a munkaerőpiacra lépést és milyen társadalmi megítélése van a sorkatonaságnak. A fegyveres konfliktusok, geopolitikai kihívások egyre több európai országot sarkallnak arra, hogy visszavezessék a sorkatonai szolgálatot, illetve komoly haderőfejlesztések is indultak az utóbbi időben a kontinensen. A tanulmány szerzői, Szigethy-Ambrus Nikoletta és Erdélyi Dóra az InfoRádió Trendfigyelő című műsorában beszéltek a részletekről.
A honvédség gépével, de bérelt utasszállítókkal is hozza haza a külügy az iráni háború miatt külföldön rekedt magyarokat. Az elmúlt napokban az ukránok bemutatkoztak, kiderült, milyenek is valójában – erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter vázolta azt is, meddig eszkalálódhat a magyar-ukrán feszültség, illetve hogy milyen megoldással igyekeznek minimálisra csökkenteni a hazánkkal szembeni zsarolási potenciált a kőolaj ügyében.
A héten a közel-keleti háború nyomta rá a bélyegét a tőkepiaci hangulatra, főleg az energiaárak megugrása miatt, amelyek inflációs és növekedési kockázatokat hordoznak magukban. Európában ugyan emelkedéssel indult a nap, azonban az olajár hirtelen megugrása újabb lefordulást hozott. Délutánra az európai és az amerikai tőzsdéken is csúnya esés alakult ki, a magyar piac is komoly nyomás alá került.
Itthon az OTP-re figyelnek a befektetők, a bankcsoport hajnalban tette közzé negyedéves számait: a negyedéves profit ugyan elmaradt a várttól, amire nem sűrűn van példa, de azért nagy dráma nincs, egész évben így is meglett a rekorderedmény. A rossz nemzetközi hangulat mellett viszont az OTP is jelentős mínuszban zárt.
