Navracsics Tibor szerint a konfliktusnak egy jelentős része a nemzeti érdek mentén történő kiállásból adódik, mindazonáltal pontosan meg lehetne határozni, hogy a magyar Európa-politikának melyek azok a hangsúlyos pontjai, ahol – deklaráltan is meg lehetne jeleníteni – a szoros együttműködésben vagyunk érdekeltek, ami talán az Európai Bizottság számára is „elviselhetőbbé” tenné a többi konfliktuspontot, és ami még fontosabb, a többi tagállam számára, ahogyan azt más országok is teszik. A nálunk léptékekben nagyobb Lengyelország például egészen világosan kijelöli azokat pontokat, ahol az Európa-politikában biztosan konfliktust vállal, és egyébként hasonló hangsúllyal, erővel kijelenti az Európai Unió iránti elkötelezettségét más szakpolitikákban. Mindez azért fontos – tette hozzá a politikus –, mert imázsalakító hatása lehet, hiszen más és más megítélés alá esik egy kritikus tagállam, illetve egy „fenegyereknek”, amely státusz felé Magyarország is halad.

Navracsics Tibor a vétó ügyére kitérve úgy fogalmazott, hogy a genezisét illetően, tehát, hogy kinél jelent meg elsőként ez az álláspont, és hogy ki kit követ, arra vonatkozó információi nincsenek. De a fentiek ismeretében

a vétót érzi a legkevésbé problémásnak, mert az egy jól körülírható elvi álláspont körül körvonalódázik,

nevezetesen arról van szó, hogy a magyar és a lengyel álláspont – mindenfajta anyagi érdekre való tekintet nélkül – nem akarja, hogy politikai értékelési szempontok szerepet játsszanak a gazadásági integráció működésében. És erről le akarja választani a jogállamisági kérdéskört, aminek a tartalmát és jelentőségét meg lehet vitatni a jövő évben, ahogyan az Michael Roth német európai ügyi miniszter beharangozta, de úgy gondolja a magyar és lengyel kormány, hogy ezt nem kell összekeverni azzal, hogy egyébként a gazdasági integráció, a felzárkóztatás, vagy épp a koronavírus okozta válság leküzdése hogyan zajlik. Megismételte, ez egy jól kezelhető álláspont, még ha radikális is.

A problémát inkább a szakpolitikai kérdések „átideologizált” kezelése jelenti,

aminek következtében egy olyan helyzet alakulhat ki, hogy Magyarország semmivel nem ért egyet, ami az Európai Unióban zajlik, pedig a közvélemény-kutatás adatai is azt mutatják, hogy Magyarország közvéleménye egy az Európai Unióhoz lojális ország közvéleménye.

A témáról bővebben is szó lesz szerda este 7 órától az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában.