A tárca tájékoztatása szerint az örmény erők támadása az ország második legnagyobb városának egyik lakóövezetét érte, az áldozatok között gyerekek is vannak.

Az örmény irányítás alatt álló, vitatott hovatartozású Hegyi-Karabah védelmi minisztériuma cáfolta az állítást, és azzal vádolta az azeri erőket, hogy az éjszaka támadást intéztek Sztepanakert, Hadrut, Martuni és más karabahi területek ellen, megsértve a hét végén megkötött humanitárius tűzszünetet.

Arajik Harutjunján, Hegyi-Karabah vezetője Sztepanakertben tartott vasárnapi sajtótájékoztatóján közölte, a helyzet reggelre nyugodtabbá vált, nem jelentettek harcokat, mindazonáltal hangsúlyozta, a helyzet bármikor súlyosabbra fordulhat. Leszögezte azt is, hogy nem lehet szó fogolycseréről, amíg folytatódnak az összecsapások, és hozzátette: azeri támadás esetén az örmények fenntartják a jogot az önvédelemre.

Azt is elmondta, hogy a feszültség súlyosbodása esetén kérni fogja Jerevánt, ismerje el a terület függetlenségét.

Baku korábban is azzal vádolta az örmény erőket, hogy támadást hajtottak végre a 335 ezres Gandzsa ellen. Noha a bejelentést Örményország cáfolta, Harutjunján azt mondta, csapataik megsemmisítettek egy légibázist az azeri városban. Örmény közlés szerint a Gandzsa melletti katonai repülőtérről szálltak föl azok a vadászgépek, amelyek Hegyi-Karabahban hajtottak végre támadásokat.

Örményország és Azerbajdzsán külügyminiszterei Lavrov közvetítésével állapodtak meg szombatra virradóra Moszkvában a humanitárius tűzszünetről. A fegyvernyugvás elvileg helyi idő szerint szombat délben lépett életbe, de mindkét fél előtte és utána is arról számolt be, hogy a másik lakott területeket lő.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) minszki csoportja szombaton felszólította a feleket a tűzszünettel kapcsolatban vállalt kötelezettségeik teljesítésére és a biztonsági garanciák betartására. Hozzátették, hogy aktív egyeztetés folyik a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának (ICRC) képviselőivel a foglyok és az elesett katonák holttesteinek kicseréléséről.

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja, vagyis még a Szovjetunió összeomlása előtti idők óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között. Az Örményország támogatásával 1992-1994-ben vívott háborúban szakadt el a terület Azerbajdzsántól, a harcokban 30 ezer ember vesztette életét és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország, még Örményország sem ismerte el. Mind Azerbajdzsán, mind Örményország saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét. Az 1994 óta érvényes fegyvernyugvást mindkét oldalon rendszeresen megsértik. A harcok szeptember 27-én újultak ki ismét.