Az örmény védelmi minisztérium ismét arról adott hírt szerda reggel, hogy a hegyi-karabahi hadsereg lelőtt egy azerbahdzsáni harci repülőgépet, amit Bakuban azonnal tagadtak, de abban egyetértenek a felek, hogy a harcok folytatódnak az enklávéban.

Susan Sztepanján, az örmény védelmi tárca szóvivője azt közölte Facebook-oldalán, hogy az 1994-es hegyi-karabahi háború után meghúzott tűzszüneti vonal déli részén lőtték le az azeri gépet. Bakuban percekkel ezután hamis hírnek minősítették az örmény fél állítását.

A Hegyi-Karabahban és környékén szeptember végén kirobbant konfliktus kezdete óta sokadszor fordul elő hasonló helyzet, amikor az örmények lelőtt azeri harci gépről vagy drónról adnak hírt, amit Baku rendre cáfol.

Általában jellemző az ottani helyzetre, hogy mindkét fél saját hadi sikereit domborítja ki, kisebbítve a másikét. A közölt információkat független forrásból szinte lehetetlen ellenőrizni.

Az azeri védelmi tárca szerda reggeli tájékoztatása szerint az enklávéban egész éjszaka folytatódtak különböző intenzitású harcok az arcvonal agderini, fizuli-dzsebraili és gubadlini szakaszán, és reggel az örmény oldalról elkezdték tüzérséggel lőni a Terteri járást. Az örmény erők éjszaka lőfegyverekkel, aknavetőkkel és tüzérséggel támadták az azeri erők védelmi állásait, az azeriek pedig meghátrálásra kényszerítették az örmény felet, amely ember- és haditechnikai veszteségeket szenvedett. A tárca három tüzérségi löveg, néhány aknavető és három, örmény katonákat szállító teherautó megsemmisítéséről adott hírt, leszögezve, hogy az azeri hadsereg "ellenőrzése alatt tartja az operatív helyzetet az arcvonal teljes mentén".

A harcok szeptember 27-én újultak ki Hegyi-Karabahban. Azerbajdzsánban és Örményországban hadiállapotot vezettek be, mozgósítást rendeltek el. Jereván és az egyes jelentések szerint Törökország támogatását élvező Baku orosz, illetve nemzetközi közvetítéssel kétszer is, október 10-től, majd október 17-től kezdődő humanitárius tűzszünetben állapodott meg a foglyok és a halottak kicserélése érdekében, de a fegyverek így sem hallgattak el.

Armen Szárkiszján örmény elnök szerdán Brüsszelbe utazott, hogy a NATO és az Európai Unió vezető tisztségviselőivel a karabahi konfliktusról tárgyaljon - közölte a jereváni államfői hivatal. Találkozni fog Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral, Josep Borrell uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselővel, valamint Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével. Örményország azt várja, hogy a NATO és az EU vezetői "minden lehetőt megtesznek" a harcok leállítása végett és azért, hogy életbe léptessék a tűzszüneti megállapodást - áll a közleményben.

Mind Baku, mind Jereván vitatja Hegyi-Karabah hovatartozását 1988 óta, amikor is a régió bejelentette elszakadását Azerbajdzsántól.

Az 1992 és 1994 között vívott harcokban Azerbajdzsán elvesztette ellenőrzését a terület felett.