9 °C
A szerda délben nyilvánosságra hozott és a magyar kormány által szerdán is kifogásolt brüsszeli jelentés a jogállamiság és az alapvető jogok négy területét öleli fel:
- igazságszolgáltatás függetlensége,
- a korrupcióellenes fellépés,
- a média sokszínűsége,
- a fékek és ellensúlyok rendszere.
Összeállítását az Európai Bizottság kezdeményezte és végezte el, hogy felmérje a fenti területek helyzetét összességében az EU-ban, és egyenként a tagállamokban. Az EB értékelését összeállító munka nagyjából egy éve kezdődött - emlékeztetett Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádióban.
Forrásként korábban is elérhető jelentéseket, az Európai Parlament jelentéseit, az Európai Bíróság ítéleteit, az Európa Tanács szakosított testületeinek véleményeit (például a Velencei Bizottság, vagy az Európa Tanács tagállamainak korrupucióellenes fellépését vizsgáló GRECO dokumentumait) használták - csupa nyílt forrást.
A 27 tagállamnál összesen 300 virtuális országlátogatást tettek és több mint 200 úgynevezett érintettel (szervezetekkel, ellenzéki pártokkal stb.) beszéltek, plusz valamennyi tagállam fűzhetett írásos megjegyzést a jelentés szövegéhez annak megjelenése előtt - ismertette a jelentés elkészültének módját Gyévai Zoltán. Hozzátette: a jelentésben a negatívak mellett pozitív példák is szerepelnek.
A Bruxinfo főszerkesztője a jelentés megállapításai alapján a koronavírus-járvány által előhozott vagy felerősített trendekre hívta fel a figyelmet, olyan történésekre, amelyek az EU-n belül több országban is tetten érhetők voltak. Ilyen például, hogy
- a végrehajtó hatalmak igyekeznek nagyobb befolyást gyakorolni az igazságszolgáltatásra;
- a média sokszínűségét veszélyeztető nyomás erősödik több országban;
- a fékek és ellensúlyok rendszerével kapcsolatban is több országban vannak aggodalmak.
Felhívjuk figyelmüket, hogy a szerda délben nyilvánosságra hozott uniós jogállamisági jelentésekről lesz szó az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorában este 7 óra után.
