Infostart.hu
eur:
361.54
usd:
315.27
bux:
152996.63
2026. szeptember 21. hétfő Máté, Mirella
Nyitókép: Facebook/Orbán Viktor

Orbán Viktor: beruházás, beruházás, beruházás, adócsökkentés és beruházás

A koronavírus-járványt követő gazdasági fellendülés magyarországi beindításáról, a brexitről, az uniós tagságról és az amerikai elnökválasztásról is kifejtette nézeteit a miniszterelnök a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában pénteken.

Magyarország a koronavírus-járványt követő gazdasági fellendülést a beruházások növelésével és az adók csökkentésével kívánja elérni - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában pénteken.

"Beruházás, beruházás, beruházás, adócsökkentés és beruházás" - fogalmazott a kormányfő arra a kérdésre válaszolva, hogyan próbálná fellendíteni a magyar gazdaságot. "A beruházásokra összpontosítunk, mert ha vannak beruházások, akkor vannak munkahelyek is" - jelentette ki.

A munkahely-támogatási programmal összefüggésben Orbán Viktor azt mondta: ha van arra indok, akkor a kormány meghosszabbítja a programot, de most mindenekelőtt a beruházásokra összpontosít.

Az amerikai elnökválasztásról

A miniszterelnök arról is beszélt, meggyőződése, hogy Donald Trump fogja megnyerni a november 3-ai amerikai elnökválasztást.

"Kivételesen jó a kapcsolatunk Trumppal"

- mondta Orbán Viktor, majd kérdésre válaszolva rámutatott, ha mégis a demokrata párti Joe Biden nyer végül, akkor valószínűleg "alacsonyabb lesz a nyitottság, a szívélyesség, a kölcsönös segítség szintje".

"Trump győzni fog" - fogalmazott.

Kiemelte, hogy Trump győzelme esetén az Európai Uniónak normalizálnia kell a kereskedelmi kapcsolatait az Egyesült Államokkal, illetve rendeznie kell az amerikai csapatok hosszú távú európai állomásozásának kérdését.

A brexitről

A kormányfő úgy vélekedett, hogy az EU csakis magát okolhatja a brexit-népszavazás eredményéért, ugyanis nem bánt megfelelően a szigetországgal. "A brexit a brit nép bátor döntése, miszerint maga akar dönteni a sorsáról (...) A britek nagyságának bizonyítékaként tekintünk erre" - fogalmazott.

"Mi nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezt az utat kövessük" - mondta Orbán Viktor, hozzátéve, Magyarország túl szorosan integrálódott ehhez gazdaságilag az EU-ba.

Aláhúzta, hogy az Európai Unió támogatottsága a számos vitás kérdés, például a migráció vagy a jogállamiság ügye ellenére is rendkívül magas Magyarországon.

A migrációról

Magyarország nem támogatja az Európai Bizottság szerdán bemutatott új migrációs és menekültügyi javaslatcsomagját, az ugyanis arra kényszerítheti Magyarországot, hogy menedékérőket fogadjon be - fejtette ki a magyar kormányfő. A javaslat szerint ugyanis az unió déli államaiba - főként az Olaszországba vagy a Görögországba - érkező, uniós tartózkodásra nem jogosultak visszaküldésének rendszere olyan kötelezettségé válhat, hogy Magyarországnak migránsokat kell befogadnia.

Budapest nem fog beleegyezni semmi olyanba, ami oda vezethet, hogy kötelező legyen számára a Közel-Keletről vagy az Afrikából érkező emberek befogadása - emelte ki.

"Ez nagyon problematikus pont. Ez nem más, mint az áttelepítés átnevezése.

És mi továbbra is elutasítjuk az áttelepítést. Ez a pont elfogadhatatlan a magyar emberek számára" - húzta alá a kormányfő.

A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy az ördög a részletekben rejlik, és jó hírnek nevezte, hogy már "ledőltek bizonyos tabuk", például azzal kapcsolatosan, hogy erősebb hangsúly került az elutasított kérelmezők kitoloncolására.

Magyarország nagyon szigorú annak tekintetében, hogy nem szeretne párhuzamos társadalmat, nyitott társadalmat vagy vegyes kultúrát - szögezte le. "Nem gondoljuk, hogy a muszlim és a keresztény társadalom keveréke békés és biztonságos lehet, hogy jó életet biztosíthat az emberek számára" - mondta.

Az orosz és a fehérorosz kérdésről

Orbán Viktor arra is kitért, hogy az EU-nak vissza kellene vonnia az Oroszországot sújtó szankcióit. Mint mondta, a kormány annak sem látja értelmét, hogy újabb korlátozásokat vessenek ki Alekszej Navalnij megmérgezett orosz ellenzéki politikus ügyével összefüggésben, de ha a közösség ezt kezdeményezi, akkor kész megfontolni.

"Oroszországgal kapcsolatban nagyon, nagyon keménynek kellene lennünk katonai téren, s nagyon együttműködőnek a kereskedelemben. De ehelyett nagyon gyengék vagyunk katonailag, és nagyon kemények kereskedelmileg" - emelte ki, rámutatva, Európának komoly hadsereggel kell rendelkeznie, ha egyenrangú kapcsolatot akar Oroszországgal.

Úgy vélekedett, hogy az EU nem kényszerítheti a Fehéroroszország elleni büntetőintézkedések elfogadására az azokat egyéb okokból eddig blokkoló Ciprust, tovább kell tárgyalni az ügyben.

Címlapról ajánljuk
Kiss Norbert: Kimi Antonelli nagyon érzi az új szabályrendszert, ő az idei Forma–1 ura

Kiss Norbert: Kimi Antonelli nagyon érzi az új szabályrendszert, ő az idei Forma–1 ura

A brit George Russell szinte már csak a matematikában bízhat csapattársa, az éllovas olasz Kimi Antonelli ellen – mondta a Forma–1-es szezon végső esélyeiről Kiss Norbert szakkommentátor, egyébként pedig hétszeres Európa-bajnok kamionos az InfoRádió Aréna című műsorában. A magyar versenyző már a hétvégén Franciaországban megszerezheti nyolcadik Eb-címét, erről is beszélt.

Demkó Attila: a Kárpáti Nyolcak egy új, jövedelmező fórum is lehet

Kárpáti Nyolcak néven új regionális együttműködés indul Kijev kezdeményezésére, melynek tagja többek között Szlovákia és Lengyelország is ott van. Magyar Péter hétfőn az Országgyűlésben közölte: Magyarország nem tagja a Kárpáti Nyolcaknak. Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő az InfoRádióban elmondta: Ukrajnának jó hír, hogy energetikai és biztonsági együttműködést tudott kötni a térség országaival.
inforadio
ARÉNA
2026.09.22. kedd, 18:00
Bauer Bence
a Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója
Meglépi a kormány: gyökeres változás jön a magyar pedagógusok életében

Meglépi a kormány: gyökeres változás jön a magyar pedagógusok életében

A kormány átalakítja a pedagógusok továbbképzési rendszerét: megszünteti a központilag szervezett tartalmi megújító képzéseket, eltörli a gyakornokoknak a Nemzeti alaptantervből tett kötelező vizsgáját, és lehetővé teszi, hogy az oktatási intézmények saját belső továbbképzéseket szervezzenek. A változtatást azzal indokolták, hogy az eddigi centralizált rendszer teret adott az ideológiai befolyásolásnak, és nem alkalmazkodott a helyi igényekhez. A második ütemben a piaci alapú, szabadon választható képzéseket is visszaépítik a rendszerbe, valamint bevonják a szakképzési és bölcsődei dolgozókat is. A módosításokról társadalmi egyeztetést kezdeményez a kormány.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×