Infostart.hu
eur:
384.79
usd:
327.98
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Doszpolyné Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek (Liga) május 26-án megválasztott új elnöke a szakszervezet budapesti székházában 2016. május 30-án. Az elnök asszony Gaskó Istvánt váltja a Liga élén.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Szűkíti a járvány a mozgásteret a közelgő bértágyalásokon

A Liga Szakszervezetek elnöke szerint jó lenne már látni a gazdaság harmadik negyedéves számait ahhoz, hogy le tudjanak ülni.

Októberben megkezdődhetnek a jövő évre vonatkozó bértárgyalások, az egyeztetések mozgásterét azonban jelentősen befolyásolja a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági visszaesés.

Az országos érdekegyeztetés keretében a jövő évi minimálbérekről is határozniuk kell a feleknek, mivel a jelenleg érvényes kétéves megállapodás 2020 végéig tart.

Hogy milyen módon kerül sor az első egyeztetésekre, arról a Liga Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda beszélt az InfoRádióban.

"Sajnálatosan a koronavírus-járvány okozta gazdasági helyzet megnehezíti a 2021-es évre vonatkozó bértárgyalásokat, először is

a munkavállalói oldalnak ki kell alakítania azt az egységes álláspontot, amelyet képviselni fog.

A gyakorlatban a vállalkozásoknál megkezdődő bértárgyalásokon jellemzően alapként tekintenek a minimálbér és a garantált bérminimum emelésére, ezt követően kezdik meg a helyi, illetve ágazati szintű egyeztetéseket."

Érdemi egyeztetés csak a harmadik negyedéves mutatók ismerete alapján lehetséges.

A szakszervezeti vezető viszont a válság ellenére sem tartja lehetségesnek, hogy jövőre megtörik a bérek emelkedése.

"A miniszterelnök úr is reményét fejezte ki arra, hogy tovább emelkedhetnek a bérek, ez egyfajta sugallást is jelent,

azt gondolom, minden szereplő számára. A felzárkózási folyamatot nem lehet megszakítani, hiszen a gazdaságban és a fogyasztás területén is ez komoly visszaesést eredményezhetne" - hívta fel a figyelmet.

Az emelés lehetséges mértékéről egyelőre nem mondott számot Mészáros Melinda.

A KSH által közzétett statisztikai adatok szerint 2020 júniusában a bruttó átlagkereset 421 700 forint volt, ami 15,6 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbit. A kiugró növekedést jelentős részben az egészségügyi dolgozóknak kiosztott egyszeri, rendkívüli, 500 ezer forintos juttatás okozta.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×