Infostart.hu
eur:
357.36
usd:
306.95
bux:
0
2026. május 25. hétfő Orbán
Nyitókép: Pixabay

Tömeges iskolabezárásoktól tart a PDSZ, kevesli a tesztelést

Úgy vélik, ha marad az a gyakorlat, amiről a tanárok beszámoltak, drasztikus intézkedésekre lesz szükség.

A beérkező jelzések alapján a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerda esti közleményében arra hívja fel a figyelmet, hogy ha valamelyik iskolában fertőzött személyre bukkannak, nem tesztelik automatikusan az intézményben dolgozókat és az oda járó gyerekeket, tanulókat. Így az sem derülhet ki, hogy aki fertőzött, de még tünetek nélkül bejárt, továbbadhatta-e a fertőzést.

"Márpedig egy nevelési-oktatási intézményben ennek igencsak nagy a veszélye" - értékelt közleményében az érdekképviselet.

Elterjedt gyakorlat, hogy a Covid-gyanús személyeket azonnal karanténba helyezik, és ha a dolgozó vagy a diák szülője nem éri el, hogy a háziorvos megrendelje a tesztelést, az nem történik meg automatikusan. Emiatt tehát

rejtve marad, hogy karanténba kerülése előtt fertőzött-e.

Az érintett dolgozó pedig nem tud kiszabadulni a karanténból – hacsak nem fizeti ki saját pénzből a PCR-tesztet 30 ezer forintért, ráadásul ebből kettő is kell, 48 óra eltéréssel. Emiatt két hétre karanténban marad, csupán 60 százalékos táppénzzel – hacsak nem sikerül elérnie, hogy a fertőzést foglalkozási betegségnek minősítse a hatóság, ekkor ugyanis megkapja a teljes fizetését.

További problémát jelent az intézménynek, hogy a többi munkavállaló amúgy is jelentős terhelése tovább nő, hiszen a kieső kollégát helyettesíteni kell.

Ezt a gyakorlatot elfogadhatatlannak tartja a PDSZ, amely szerint a cél az lenne, hogy

gyanú esetén azonnal teszteljenek, hogy kiderüljön, van-e konkrét veszélyhelyzet.

Kifogásolja továbbá a PDSZ, hogy a tesztet az észleléshez képest későn végzik el, valamint hogy laikus tantestületeknek kellett kidolgozni járványügyi protokollt az intézményekben.

Egyebek mellett kiemelik továbbá, hogy a távolságtartás megvalósítását és a tumultus elkerülését is segítené, ha a felsőbb évfolyamos tanulók, középiskolások részére a kormány elrendelné a digitális tanrendet, és így az alsósok a félig üres intézményekben szellősebben lennének eloszthatók. Ehelyett

folytatódik a tanulócsoportok összevonása, ami járványügyi szempontból kimondottan aggályos

– mutatott rá a PDSZ.

A fenti javaslat mellett azzal is érvelnek, hogy így legalább a kisgyermekek, az alsó tagozatosok az intézményekben maradhatnának. Ha ez nem történik meg, mert bezár az óvoda, az iskola, akkor velük az egyik szülőnek otthon kell maradnia. Ez pedig most, amikor már nincs szabadsága a munkavállalóknak, hatalmas érvágás lenne, nem beszélve a járvány miatt állásukat vesztők számának további növekedéséről – hangsúlyozta a szakszervezet.

Megemlítik még, hogy az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit jelenleg nem a munkáltató tudja, tudná megteremteni. A munkáltató nem tud tömeges tesztelést elrendelni, de szünetet és digitális tanrendet se – ezt csak a kormányzat teheti.

A hagyományos tanévkezdésről, a folyamatos készenlétről és az oktatási intézményekben a koronavírus-fertőzés felbukkanása esetén alkalmazott lépésekről részletesen beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Maruzsa Zoltán, az EMMI köznevelésért felelős államtitkára. Az interjút elolvashatja itt, vagy akár alább meg is hallgathatja teljes egészében.

Címlapról ajánljuk
A sportdiplomáciánkban és a kimagasló Eb-szereplésben bízhatunk – korábbi kézikapitány az olimpiáról

A sportdiplomáciánkban és a kimagasló Eb-szereplésben bízhatunk – korábbi kézikapitány az olimpiáról

Nagy szükség lesz a nemzetközi szövetség jóindulatára és reális helyzetértékelésére, akkor lehet abban reménykedni, hogy a magyar férfi kézilabda-válogatott megkapja a szabadkártyát a jövő évi vb-re – mondta az InfoRádióban Hajdu János. Mint fogalmazott, jó lenne nyerni egy kis időt, mert jó játékosokból áll a magyar csapat, és ha kedvező döntés születik, akkor vb-meccsek is bekerülhetnének a fejlesztő programba.

Airbus-pillanat vagy digitális pénznyelő? – Európa 20 milliárd eurós AI-fogadása

Az AI-versenyben ma nemcsak a legjobb algoritmus számít, hanem az is, kinek van elég chipje, árama, adatközpontja és pénze. Európa most 20 milliárd euróval próbálna belépni ebbe a klubba, miközben az Egyesült Államok és Kína már messze előrébb jár. A terv egyszerre tűnik stratégiai szükségszerűségnek és kockázatos iparpolitikai fogadásnak. Mutatjuk a nagy sikereket és a nagy bukásokat is.
inforadio
ARÉNA
2026.05.25. hétfő, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×