INFORÁDIÓ 
2020. szeptember 25. péntek
Eufrozina, Kende

oktatás

maruzsa zoltán

tanévkezdés

koronavírus

nat

digitális tanrend

Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára a kinevezését követően a Sándor-palotában 2019. szeptember 4-én.

Maruzsa Zoltán a felkészülésről, a folyamatos készenlétről és a vegyes tanrendről – nagyinterjú egy rendhagyó tanév elején

Infostart / InfoRádió - Kocsonya Zoltán

Az oktatás minden résztvevője egyet értett abban, hogy tantermi rendben induljon a tanév. Most az a feladat, hogy mindenki vigyázzon a másikra, és csökkentsük a fertőzésveszélyt – mondta Maruzsa Zoltán az InfoRádió Aréna című műsorában. Az Emmi köznevelésért felelős államtitkára beszélt az oktatási intézményeknek küldött protokoll gyakorlati megvalósításáról, a digitális tanrend tapasztalatairól és a módosított Nemzeti Alaptanterv hozadékáról is.

Maruzsa Zoltán az Arénában
 

Hagyományos formában kezdődik a tanév szeptember 1-jén a magyarországi iskolákban. Mi mindent kellett mérlegelni a döntés meghozatalakor? Látjuk, hogy a járványhelyzet adatai napról napra aggasztóbbak, és a járvány terjedése nehezen kiszámítható.

Valóban, az elmúlt hónapokra a kiszámíthatatlanság talán a legjellemzőbb. Az elmúlt napokban valóban romlottak a számok, de az is tény, hogy ezt megelőzően a nyár viszonylag nyugalomban telt. A tervek erre építkeztek, amikor a hagyományos tanévkezdést preferáltuk, de az Európai Unió tagállamai közül lényegében mindenhol jelenléti oktatással indul a tanév. A mérlegelésében döntő szerepe van annak, hogy bár a digitális oktatás várakozáson felüli sikert mutatott a tavaszi hónapokban, azért olyan illúziója senkinek sem volt, hogy ez eredményesebb és jobb lehet, mint a jelenléti oktatás. Ha ez így lenne, akkor a világ egyes oktatási rendszerei már rég így működnének. Minden ország azzal próbálkozik, hogy legalább a tanév így induljon, hiszen ennek kiemelt jelentősége van az iskolát váltók vagy az iskolát kezdők számára. Nagyon fontos, hogy ezek az osztályok felálljanak, megismerjék az új pedagógusokat, elkezdődjön a közös munka, világossá váljon, hogy mi a követelmény az adott tanév során. És az is különösen fontos most, hogy sikerüljön átgondolni és megbeszélni tanár és diák között, a felkészülés jegyében, hogy ha az adott intézményben mégis digitális oktatást kell bevezetni, akkor ez milyen módon történik majd.

Kásler Miklós miniszter a napokban úgy fogalmazott, hogy készültségi állapotban kell maradni. Mit jelent pontosan ez a készültségi állapot? Folyamatosan figyelni a járvánnyal kapcsolatos összes körülményt, és ha az adott helyzet úgy kívánja, akkor gyors, azonnali reagálással reagálni a helyzetre?

Pontosan. Mi ilyen tanévre készülünk. Folyamatosan figyeljük a járványügyi adatokat, mellette pedig igyekszünk működtetni a magyar köznevelés, a szakképzés, a felsőoktatás rendszereit, hiszen az oktatás nem állhat meg. A rendszereket működtetni kell. A kérdés az, hogy hogyan lehet. Ez nyilván függvénye a járványügyi helyzet alakulásának, de függvénye annak is, hogy mire vagyunk képesek, illetve hogyan vagyunk képesek kezelni esetlegesen a gócokat.Több ezer intézményről beszélünk, megközelítőleg 13 ezer iskola- meg óvodaépületről. A következő napokban, hetekben mindig lesz egy-egy olyan új helyszín, ahol valamilyen intézkedést be kell vezetni. Hogy ez az intézményeknek a 0,1, 1 vagy 5 százaléka lesz, ezt ma nem lehet megmondani. A kulcskérdés szerintem az, hogy a rendszerszintű átállásra kell-e készülni.

Intézményi szinten vagy tankerületi szinten kell dönteni?

Adott esetben tagintézményi, sőt, akár épületre lebontott intézkedések is születhetnek, adott osztályokra is születhetnek intézkedések.

Lehet, hogy egy adott iskolán belül egy osztály esetében rendelik el a karantént.

Így van, ha igazolódik az egyik tanulónál a koronavírus-fertőzés, akkor amíg a kontaktkutatások nem történnek meg, addig az adott osztály tagjai számára lehetséges például az otthoni karantén elrendelése. Az egy külön lépés, hogy ezzel párhuzamosan a digitális munkarend elrendelésre kerül-e az adott osztály vagy esetleg több évfolyam számára is, ezeket tényleg egyedileg igyekszünk majd mérlegelni. Mindenre fel kell lennünk készítve és készülve. Ezzel a készüléssel töltöttük az elmúlt hónapokat, és sok meglepetés érhet ugyan bennünket, felkészületlenek biztosan nem vagyunk és nem leszünk. Mögöttünk van egy olyan tavasz, ahol megtanultuk ezeket az eszközöket használni, ahol kipróbáltuk a rendszer szintű leállást. A kulcskérdés az, hogy ilyenre lesz-e szükség. Én abban bízom, hogy nem lesz, és ezért ezt igyekszünk is elkerülni. Tavasszal egész megyékben maradt rendkívül alacsony a fertőzöttek száma. Ez azt is jelenti, hogy az adott megyének a több száz köznevelési intézménye a mából visszatekintve egész nyugodtan működhetett volna abban az időszakban is. Most vannak erre nézve tapasztalataink, és ezért vagyunk optimisták, hogy nem a rendszer egészét és nem egyszerre fogja érinteni a fertőződés. A mostani makroszámok azt mutatják, hogy viszonylag alacsony a 18 év alattiak száma a fertőzöttek körében. Ez optimizmusra ad okot, de ehhez persze az is hozzátartozik, hogy ez megváltozhat, ha az iskola kinyit. Éppen ezért fontos, hogy a kiadott protokoll rendelkezéseit minél inkább igyekezzenek az intézmények adaptálni és betartani. Vigyázzunk egymásra, és csökkentsük a fertőzés veszélyeit.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
A címlapról ajánljuk

×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018