Infostart.hu
eur:
359.78
usd:
315.54
bux:
143465.06
2026. július 27. hétfő Liliána, Olga
Nyitókép: Forrás: Pexels.com

A magyar felnőttek zöme még mindig viseli a maszkot

A szükségállapot megszüntetésével is maradt a home office a felsőfokú végzettségűek 51 százaléka, valamint budapesti munkavállalók 40 százaléka számára, míg a legfeljebb általános iskolai végzettségűek 20 százaléka vesztette el állását a járványnak köszönhetően.

A hazai lakosság számára a Covid-19 vírus már csak a hatodik számú aggodalomra okot adó veszélyforrás júliusban, amely a mindennapi szokásainkban is tetten érhető változásokat jelent. Az Ipsos havi rendszerességű Omnibusz kutatása negyedik alkalommal vizsgálta a vírus hatására felvett lakossági védekezési módokat.

A magyar felnőttek háromnegyede visel továbbra is arcmaszkot, míg hasonló azok aránya, akik saját bevallásuk szerint gyakrabban mosnak kezet, mint a járvány kitörése előtt. A korlátozások megszüntetésével párhuzamosan a személyes kontaktusok létesítésében mérhető a legnagyobb megugrás: mára csak a lakosság 35 százaléka kerüli a személyes találkozást másokkal. Hasonlóan bátrabbak lettek a magyarok a kézfogást vagy a tömegközlekedést illetően, továbbá a gyerekeket is jóval nagyobb arányban engedik közösségekbe a szülők, mint közvetlenül a járvány hazai kirobbanása után.

Csakúgy, mint a korábbi hónapokban, továbbra is a kiemelten veszélyeztetett idősebb korosztály bizonyul óvatosabbnak a mindennapokban. A 60 év felettiek 87 százaléka használ maszkot, 78 százalékuk továbbra is kerüli a kézfogást, 48 százalékuk pedig a személyes kontaktust is.

A fentieknél jóval enyhébb javulás, illetve a trendben való fordulat észlelhető a repülős külföldi utazásokat, rendezvényeken való részvételt illetően.

A belföldi desztinációkra az újra megerősödő óvatosság láthatóan nem terjed ki,

az országon belüli utazásoktól az áprilisban mért 61 százalék helyett már csak 34 százalék tartja távol magát.

A tavasszal kényszerűségből felvett szokások további enyhítését a felnőtt lakosság 29 százaléka a vakcina forgalomba helyezésétől teszi függővé. A magyarok 72 százalékos többsége hisz az ellenszer gyors feltalálásában, amely érték hónapról hónapra jelentős növekedést mutatott az elmúlt negyedévben (áprilisban 62 százalékos arányt mért az Ipsos).

A médiába vetett bizalom kisebb mértékű növekedése után júliusban továbbra is enyhe többség (52 százalék) véli úgy, hogy

a sajtóorgánumok eltúlozzák a koronavírus kitörésének súlyosságát.

A legmegbízhatóbb forrásnak változatlanul a szakterületet képviselő tudósokat, valamint az Egészségügyi Világszervezetet tartják a magyarok, míg a közelmúltban leköszönő operatív törzs és a kormányzati weboldalak valamelyest javítottak kedvezőtlen megítélésükön az elmúlt hónapban. A televíziós Covid-19 tájékoztatásban 31 százalék bízik meg, míg közösségi média ennél is hátrébb helyezkedik a sorban.

A válság hatására megszűnt állások aránya a korábbi mérési hullámokhoz hasonlóan 7–9 százalékra becsülhető az aktív munkavállalók bázisán. A leépítések a fiatal munkavállalókat, az alacsony végzettséggel rendelkezőket és a dél-alföldieket kiemelten sújtották.

A július eleji értékek lassuló visszarendeződést mutatnak, a munkavállalók negyede továbbra is otthonról látja el a feladatát, és enyhén nőtt azok aránya, akik újra bejárnak munkahelyükre.

A home office aránya a felsőfokú végzettséggel rendelkező, a magas ESOMAR státuszú, valamint a budapesti lakosság körében van tartósan a hazai átlag felett, míg ellenpólusként a szakmunkások 75 százaléka változatlanul munkahelyén keresi munkabérét – derül ki az Ipso Omnibusz kutatásából, amely ezer felnőttkorú magyar állampolgár megkérdezésével zajlott.

Címlapról ajánljuk
Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Bizalmi vagyonkezelés: szigorodnak a szabályok, fellépnek az adóelkerülés ellen

Változnak a bizalmi vagyonkezelés adószabályai: a 2026. augusztus 31. után vagyonkezelésbe adott vagyonelemeknél megszűnik az eddigi ötéves adómentességi szabály, és szigorúbb eljárás alá vonják az érintetteket. Fajcsák Gábor, az RSM adóüzletágának vezetője szerint a változás csupán azokat érinti negatívan, akik az adózási kiskapukat kihasználták, de azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen jártak el.

Magyar Péter is felszólal, új alkotmánybírát választhat hétfőn az Országgyűlés

Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásával kezdi újabb kétnapos rendkívüli ülését az Országgyűlés, amely hétfőn megválaszthatja Sonnevend Pál egyetemi tanárt alkotmánybírónak Hende Csaba helyére. Megvitatják a vagyonvisszaszerzési hivatalról és az ügynökakták nyilvánosságra hozásáról szóló törvényjavaslatokat is.
inforadio
ARÉNA
2026.07.27. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Tényleg jön az euró 2031-ben? − A közös pénz KKV-kra gyakorolt hatásai is középpontban a Portfolio őszi vállalkozói fórumán

Nem nekünk való a saját deviza, és ezt az érzést egyre többen osztják idehaza, amit az euróbevezetés régióban rekordnak számító mértékű támogatottsága kiválóan jelez. Ahogy a Portfolio meghívott szakértői korábban megállapították: a gazdaságpolitika sokszor nem sokkcsillapításra, hanem sokkgenerálásra használta az árfolyam-politikai mozgásteret, így nem csoda, hogy óriási konszenzus övezi a Tisza-kormány azon erőfeszítéseit, hogy bevezessük a közös európai fizetőeszközt. Hogy állunk most ezen az úton és mit jelent mindez KKV-szemszögből? A témáról sok egyéb kulcskérdés mellett bővebben a szeptember 9-i Lendületben a hazai vállalkozások 2026 konferencián esik majd szó.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×