A műelemző feladat, amely során problémaközpontú, értelmező bemutatást kell írni egy Fekete István-novelláról, az összehasonlító elemzés pedig egy Arany János-vershez és egy Tóth Árpár-költeményhez kapcsolódik - írta az Eduline. Ezek közül választhatnak a diákok. A portál szerint
Fekete István Tolvaj című novelláját kellett elemezniük, vagy összehasonlítaniuk Arany János Kertben és Tóth Árpád Lélektől lélekig című versét.
Bármelyiket is választják a diákok a kettő közül, egy 400-800 szavas szöveget kell alkotniuk. Műrészlet esetében nem elvárás a teljes mű ismerete. Mindkét feladat lényeges eleme az irodalmi szövegekben megjelenő problémák felismerése és az azokra való reflektálás. Mindkét feladat tartalmazza az értelmezés, összehasonlítás középpontjába állítandó problémát, annak kiemelt szempontját, szempontjait (pl. a megjelenített téma, élmény, probléma, helyzet; a szereplő(k) viselkedése, jellemzése, egymáshoz való viszonya; a motívumok szerepe, jelentése; különböző korok életszemlélete, értékrendje)” – olvasható az Oktatási Hivatal tájékoztatójában.
A középszintű magyar nyelv és irodalom érettségin a könyvek történetéről, olvasásról és a kódexekről kaptak szövegértési feladatot a középszinten vizsgázók az idei magyar érettségi első részében – a vizsgázóknak először értelmezniük kell a kétoldalas szöveget, majd különféle feladatokat kell az alapján megoldaniuk - írta az Eduline.
A szövegalkotási részben pedig a sportról és testnevelésről szóló érvelést vagy egy egészségügyi problémákról szóló hivatalos levelet kell írniuk a diákoknak, akik választhatnak a két feladat között.
Az érvelés egy 3-5 érvvel alátámasztott állásfoglalás egy megadott közéleti, kulturális, életmódbeli kérdésben, 120-200 szó terjedelemben. A gyakorlati szövegalkotási feladatnál a megadott műfajban, témában kell szöveget írni (például motivációs levelet, panaszos levelet, kérvényt, hozzászólást, felszólalást, vitaindítót, méltatást, ajánlást stb.), szinten 120-200 szó terjedelemben.
Az Eduline-nak nyilatkozó magyartanár értékelése szerint az idei feladatsor a vizsgázóbarát érettségik közé tartozik. "A diákoknak lesz elég idejük megoldani a feladatsort, ugyanis a legtöbb kérdés a szövegből visszakereshető információkra kérdez rá." Ráadásul a téma az iskolai oktatásban több órán is előfordult.
Az első rész megoldására 90 percük van a vizsgázóknak, a feladatsort úgy tervezték, hogy a szövegértési feladatokra 60, a szövegalkotásra pedig 30 percük van a tanulóknak.
A vizsgadolgozatokat a 90 perc leteltével a felügyelő tanár összegyűjti, és mennek is a karanténba.
Ezután jön a második rész, amire 150 perc lesz. Ez idő alatt egy 400-800 szavas műértelmező szöveget kell megírni, lehet választani egy mű adott szempontú értelmezése vagy két mű adott szempontú összehasonlító értelmezése között.
Amint azt az Infostart korábban megírta,
középszinten 68 458-an, emelt szinten pedig 2 119-en vizsgáznak ma az Oktatási Hivatal adatai szerint.
Eredetileg 113 ezren jelentkeztek vizsgára, de a szigorítások miatt most nem lehet előrehozott vizsgákat tenni. Emiatt 26 638 jelentkező vizsgáját törölték, 2455-en pedig visszaléptek.
A vizsgákat 1144 középiskolában és kormányhivatalban szervezik meg, az írásbelikhez több mint 941 ezer feladatlap készül, ez összesen 12 milliónyi oldal. A biztonsági tasakokba, majd dobozokba csomagolt feladatlapokat hat nap alatt huszonhat teherautó szállította ki 189 járási hivatalba, onnan vették át a vizsgaszervező intézmények.
Így számolják a pontokat
Középszinten az első részben 40 pont szerezhető a szövegértési feladatra, 10 pont pedig szövegalkotási részre. A második feladatlap pontozása a következő: tartalmi minőségért 25 pont, szövegszerkezetért 5 pont, nyelvi igényességért 10 pont jár. Ezeken kívül összesen 10 pontot szerezhető a helyesírásért, írásképért.
Emelt szinten pedig 40 pont szerezhető a szövegértéssel, a második részben szereplő szövegalkotási feladatoknál 30 pontot ér a műértelmező szöveg, 20 pontot pedig a reflektáló. A maradék 10 pont pedig helyesírással, írásképpel szerezhető meg – olyan arányban, mint a középszintű esetén.
Következmények
Amint arról korábban beszámoltunk, példátlan egészségügyi intézkedéseket írtak elő és tettek az érettségi biztonságos lebonyolítása érdekében az intézmények. Mivel csak néhány tárgyból kell most szóbelizni, ez felértékeli a mostani teljesítményt is, mivel később nem lehet szóban javítani.
Kivéve, ha a középszintű írásbelin valaki 12-25 százalék közötti eredményt ér el, mivel ekkor extra szóbelivel küzdhet meg a kettesért.
Persze aki jól szerepel például az idegen nyelvű vizsgákon - főleg emelt szinten, az jól jár, mivel szóbeli nélkül megszerezheti a nyelvvizsgát is.
A nyelvi érettségi 40-59 százalékos eredménye alapfokú B1 típusú nyelvvizsgát, legalább 60 százalékos eredménye pedig középfokú, B2 típusú nyelvvizsgát jelent.
Ez egyrészt a felsőoktatási felvételinél előnyös a pontszámítás miatt - különösen annak tekintetében, hogy tavasszal a veszélyhelyzet miatt nem is szerveztek nyelvvizsgákat, az online vizsgaszervezés pedig májustól indulhat el egyelőre 4 vizsgaközpontban. Ugyanakkor a megszerzett nyelvvizsgák értékét csökkenti némiképp, hogy szintén a veszélyhelyzetre tekintettel sok ezer felsőoktatási hallgatónak nyelvtudást igazoló bizonyítvány nélkül is kiadják a diplomáját a kormány döntése szerint.
