Várhelyi Olivért a magyar kormány jelölte az új Európai Bizottság bővítési biztosi pozíciójára Trócsányi László helyett. A jelöltet múlt csütörtök reggel mintegy két és fél órán keresztül faggatta az EP külügyi szakbizottsága, de román és francia kollégájával ellentétben nem engedték át a teszten, hanem öt kiegészítő kérdést küldtek neki, ezekre hétfő délig kellett válaszolnia.

Egyebek között arról kérdezték, mit írna az ajánlásában, ha valamelyik csatlakozásra váró ország korlátozza az ellenzéki pártokat, a sajtót, a bírói függetlenséget és az akadémiai szabadságot.

A brüsszeli magyar állandó képviselet még hivatalban lévő vezetője írásban is megerősítette a már múlt héten a bizottság előtt elmondott szavait. A Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnöknek adott menedékjogra utalva például Várhelyi Olivér azt írta: „a tagállamok hatáskörébe tartozik, hogy a menedékjogi kérdésekről döntsenek, az uniós és a nemzetközi joggal összhangban.” De az ezen kívül felvetett kérdésekben is szinte a szóban elmondottakkal megegyezően vélekedett.

Minderről Gyévai Zoltán, a Bruxinfo főszerkesztője még a jelölt múlt csütörtöki meghallgatása után az InfoRádiónak azt mondta, nem a szakmai programját kifogásolták azok a képviselők, akik végül további, írásbeli kérdések megválaszolására szólították fel a magyar biztosjelöltet, hiszen már a szóbeli kérdéseknél kiderült, hogy a meghallgatást megpróbálják a hitelességre "kihegyezni", erre irányultak a kérdések.

A parlamenti meghallgatás jelentős részében

az Orbán-kormánytól való világos elhatárolódást és garanciákat kértek a képviselők a magyar biztosjelölttől

arra, hogy a bővítési és szomszédságpolitikai tárca birtokosaként hitelesen képviseli majd az EU értékeit és politikáit.

Várhelyi Olivér szóbeli szakbizottsági meghallgatására azután kerülhetett sor, hogy a jelölt múlt kedden minden probléma nélkül tovább jutott az EP jogi bizottságának szűrőjén, a testület nem állapított meg összeférhetetlenséget az érdekeltségeivel kapcsolatban. Az első magyar biztosjelölt, Trócsányi László a jelölés ezen szakaszában bukott el.

A "majdnem biztos" menetrend

Ezt követően jövő szerdán szavazhat az egész biztosi testületről az Európai Parlament plenáris ülése. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az uniós jogászok megállapítsák: a brit biztos nélkül is megalakulhat az új Európai Bizottság. Ha még sem, akkor elképzelhető, hogy csak jövőre állhat fel Ursula von der Leyen testülete, ugyanis Boris Johnson brit miniszterelnök nem kíván a választásokig, tehát december 12-ig brit jelöltet megnevezni.