A jelentésről a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) számol be közleményében, amelyben a jogvédő szervezet megjegyzi, hogy a jelentés valamelyest érthetőbb, mint a korábbi években volt, de még mindig a szakmának, és nem a nagyközönségnek készült.

Az adatok összességében romló tendenciát mutatnak.

Az úgynevezett multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések száma meredeken emelkedik. Míg 2013-ban 10.000 betegre 19,3 multirezisztens kórokozó által okozott fertőzés jutott, addig 2018-ban 28,1, vagyis az arány nagyot romlott. Összesen 5442 eset fordult elő, ez 500-zal több, mint 2017-ben. 2018-ban 206 haláleset történt, a fertőzést leggyakrabban katéter használatával idézik elő.

A clostridium difficile nevű kórokozó által kiváltott bélfertőzés aránya pár évvel ezelőtt csökkenő tendenciát mutatott, de 2016-tól már újra emelkedik. 2017-ben 27,4, 2018-ban 28,1 eset jutott 10.000 betegre. 2018-ban 5549 esetet diagnosztizáltak, ez mintegy százzal több, mint 2017-ben, de mivel itt is kevesebb beteget láttak el 2018-ban, mint 2017-ben, ezért az arány ebben az esetben is rosszabb. 249 esetben erősítették meg, hogy a halált a clostridium okozta.

Az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések (vérmérgezések) aránya óriásit ugrott,

míg 2017-ben 18,2 jutott 10.000 betegre, addig 2018-ban 21,2. Ez összesen 4060 fertőzést jelent. 86 esetben erősítették meg, hogy a halált a vérmérgezés okozta.

A kórházi fertőzések elleni védekezésről jó képet ad, hogy mennyi alkoholos kézfertőtlenítőt használnak. Bár ez a szám folyamatosan emelkedik, még mindig messze elmarad az EU átlagától:

2017-ben 8,39, 2018-ban pedig 9,51 litert használtak 10.000 ápolási napra vetítve. Az EU-ban ugyanez a mutató már 2015-ben is 24 liter volt.

Asbóth Márton, a TASZ jogásza a közleményben megjegyzi, „az ÁNTSZ és utódja, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) évek óta adós azzal, hogy érthető tájékoztatást nyújtson a közvélemény számára. Mint mondja, a mostani jelentés valamelyest átláthatóbb, abból még mindig nem tudni meg belőle a legérdekesebb adatokat: hányan fertőződtek és hányan haltak meg 2018-ban kórházi fertőzésben.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a TASZ korábban javaslatokat küldött az NNK-nak arról, szerintük hogyan és mit lenne érdemes a kórházi fertőzésekről kommunikálni, mert álláspontjuk szerint a betegeket nemcsak a számok érdeklik, hanem az is, hogy mik ezek a kórházi fertőzések, mit kell tudni róluk, mennyi az esély, hogy meggyógyulnak, ha elkapták, és ők maguk mit tehetnek ellenük.