Infostart.hu
eur:
388.56
usd:
334.73
bux:
120688.04
2026. március 3. kedd Kornélia
Varju László, a Demokratikus Koalíció képviselője felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 3-án.
Nyitókép: MTI/Kovács Attila

Nyomoznak a Borkai-ügyben

A kormány gazdaságpolitikáját, a felsőoktatási felvételeihez kötelezővé tett nyelvvizsgát, a Borkai-ügy rendőrségi kezelését, és a Roszatom Pécsen megrendezendő konferenciáját bírálták az ellenzéki képviselők a parlamentben.

A parlamenti interpellációk során Varju László (DK) Borkai Zsolt ügyét ismertette és "bűnszervezetnek" nevezte a Fideszt, amely szerint védelmet ad az ilyen ügyekbe keveredett embereknek. Sajnálatosnak nevezte, hogy a rendőrség nem foglalkozott a győri földügyekkel még akkor, amikor arról a sajtó először beszámolt.

Azt kérdezte: indult-e nyomozás annak idején azzal kapcsolatban, hogy Rákosfalvy Zoltán ügyvéd termőföldeket vásárolt fel, amelyet aztán az önkormányzat átminősített, így azt az ügyvéd mintegy 5 milliárd forintos haszonnal adta tovább az Audinak? Most várható-e nyomozás megindítása?

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy felelt: Magyarországon senki nem áll a törvények felett, bűncselekmény elkövetőjét nem illeti védelem.

Az üggyel kapcsolatban nyomozás van folyamatban

- hangsúlyozta, hozzátéve: így arról nem nyilatkozik.

A helyi önkormányzatok önállóságát hangsúlyozta, valamint azt, hogy a Belügyminisztériumnak nincs törvényességi felügyeleti joga, nem bírálhatja felül, a helyi döntéseket.

Varju László az államtitkári választ nem fogadta el, azt a Ház szavazta meg 107 igen szavazattal, 39 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett.

Nyelvtanulás

Hiller István (MSZP) emlékeztetett arra, hogy 2020-tól csak azok jelentkezhetnek a felsőoktatásba, akik rendelkeznek B2 középfokú nyelvvizsgával. A kormány azonban öt év alatt nem tudta felkészíteni a közoktatást arra, hogy a diákok megfelelő számban elsajátítsák az idegen nyelveket - bírált a politikus. Azt mondta, emiatt a jövő évtől tanévenként több ezerrel csökkenhet a felsőoktatásban tanulók száma.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, fejlesztik és világszínvonalúvá szeretnék tenni a magyar felsőoktatást. Hozzátette, amikor az MSZP volt kormányon, akkor kivéreztette az ágazatot.

Az a cél, hogy a felsőoktatási rendszer innovatív és korszerű válaszokat adjon a 21. század kihívásaira, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a magyar fiatalok naprakész nyelvtudással rendelkezzenek - jelentette ki.

A választ a képviselő helyett az Országgyűlés fogadta el 106 igennel, 40 nem és egy tartózkodás ellenében.

Pécsi konferencia

Keresztes László Lóránt (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy november elején a Roszatom Pécsen tart konferenciát, amelyen a hírek szerint Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz. Félelmének adott hangot, hogy nem véletlen a helyszínválasztás. Kijelentette: a pécsiek tartanak attól, hogy a város közelében nukleáris hulladéklerakót kívánnak létrehozni, és van, aki az uránbányászati tevékenységet is folytatná.

Ki a kezdeményező és miért Pécsen tartják az eseményt? Mi indokolja a miniszterelnök részvételét? - sorolta kérdéseit.

Süli János a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter úgy felelt: a miniszterelnököt udvariassági okból hívták meg és nem vesz részt a konferencián. Egy nukleáris létesítmény létrehozása szigorú engedélyezési eljárást igényel, ilyenről pedig szó sincs - fogalmazott. A konferencia azt kívánják bemutatni, miként járul hozzá a megújulók és az atomerőművek által termelt villamosenergia a fenntartható fejlődéshez. Azért tették Pécsre, mert a város alkalmas a konferenciaturizmusra, az egyetem pedig méltó partner. A várost is bevonták a szervezésbe, vagyis mindenki tudott róla. "Az ön kollégái is regisztráltak" - válaszolta a képviselőnek arra, hogy a sajtóból lehetne csak tudni az eseményről.

Munka törvénykönyve

Nunkovics Tibor (Jobbik) a kormány gazdaságpolitikáját bírálta. Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára azt felelte, hogy a képviselő egy olyan Munka törvénykönyvet képzel el, ami minden munkavállaló minden egyes ügyére ugyanúgy alkalmazható. Az egyes cégek esetében - a legfontosabb közös alapok megléte mellett - jelentősek a különbségek - hangsúlyozta. A nemzetközi tendencia is arra mutat, hogy teret kell adni a megegyezésnek a munkaadók és a munkavállalók között – érvelt. Kiemelte, hogy jelentősen megszaporodott azoknak a cégeknek a száma, ahol kollektív szerződéseket kötöttek.

Címlapról ajánljuk

Elemző: 700 forintos benzinár is jöhet az iráni háború miatt

Az iráni háborús helyzet hatására emelkedésnek indult a nyersolaj és a földgáz ára. Ha a konfliktus elhúzódik, akkor tartósan magas maradhat az árszint. Ez a tényező, valamint a forint gyengülése és a dollár erősödése azt okozhatja, hogy itthon jelentősen emelkedhetnek a következő hetekben az üzemanyagárak – mondta az InfoRádióban Mohos Kristóf, a Portfolio elemzője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Trump hallani sem akar tárgyalásról, Amerika már a győzelemre készül, Irán mindennél durvább támadással fenyeget – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak - Trump elnök ma nyíltan visszautasította a tárgyalás lehetőségét. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Délután izraeli lapok arról írtak: Katar és Szaúd-Arábia hamarosan belépnek a háborúba, Izrael és az USA oldalán - Katar ezt később cáfolta. Este Donald Trump amerikai elnök bejelentette: "katonailag eléggé legyőzték" Iránt, szerinte Teherán hamarosan megadja magát. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×