INFORÁDIÓ 
2019. november 21. csütörtök
Olivér

interpelláció

borkai zsolt

varju lászló

kontrát károly

parlament

nyomozás

Varju László, a Demokratikus Koalíció képviselője felszólal napirend előtt az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. június 3-án.

Nyomoznak a Borkai-ügyben

Infostart / MTI

A kormány gazdaságpolitikáját, a felsőoktatási felvételeihez kötelezővé tett nyelvvizsgát, a Borkai-ügy rendőrségi kezelését, és a Roszatom Pécsen megrendezendő konferenciáját bírálták az ellenzéki képviselők a parlamentben.

A parlamenti interpellációk során Varju László (DK) Borkai Zsolt ügyét ismertette és "bűnszervezetnek" nevezte a Fideszt, amely szerint védelmet ad az ilyen ügyekbe keveredett embereknek. Sajnálatosnak nevezte, hogy a rendőrség nem foglalkozott a győri földügyekkel még akkor, amikor arról a sajtó először beszámolt.

Azt kérdezte: indult-e nyomozás annak idején azzal kapcsolatban, hogy Rákosfalvy Zoltán ügyvéd termőföldeket vásárolt fel, amelyet aztán az önkormányzat átminősített, így azt az ügyvéd mintegy 5 milliárd forintos haszonnal adta tovább az Audinak? Most várható-e nyomozás megindítása?

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy felelt: Magyarországon senki nem áll a törvények felett, bűncselekmény elkövetőjét nem illeti védelem.

Az üggyel kapcsolatban nyomozás van folyamatban

- hangsúlyozta, hozzátéve: így arról nem nyilatkozik.

A helyi önkormányzatok önállóságát hangsúlyozta, valamint azt, hogy a Belügyminisztériumnak nincs törvényességi felügyeleti joga, nem bírálhatja felül, a helyi döntéseket.

Varju László az államtitkári választ nem fogadta el, azt a Ház szavazta meg 107 igen szavazattal, 39 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett.

Nyelvtanulás

Hiller István (MSZP) emlékeztetett arra, hogy 2020-tól csak azok jelentkezhetnek a felsőoktatásba, akik rendelkeznek B2 középfokú nyelvvizsgával. A kormány azonban öt év alatt nem tudta felkészíteni a közoktatást arra, hogy a diákok megfelelő számban elsajátítsák az idegen nyelveket - bírált a politikus. Azt mondta, emiatt a jövő évtől tanévenként több ezerrel csökkenhet a felsőoktatásban tanulók száma.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára azt felelte, fejlesztik és világszínvonalúvá szeretnék tenni a magyar felsőoktatást. Hozzátette, amikor az MSZP volt kormányon, akkor kivéreztette az ágazatot.

Az a cél, hogy a felsőoktatási rendszer innovatív és korszerű válaszokat adjon a 21. század kihívásaira, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy a magyar fiatalok naprakész nyelvtudással rendelkezzenek - jelentette ki.

A választ a képviselő helyett az Országgyűlés fogadta el 106 igennel, 40 nem és egy tartózkodás ellenében.

Pécsi konferencia

Keresztes László Lóránt (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy november elején a Roszatom Pécsen tart konferenciát, amelyen a hírek szerint Orbán Viktor miniszterelnök is részt vesz. Félelmének adott hangot, hogy nem véletlen a helyszínválasztás. Kijelentette: a pécsiek tartanak attól, hogy a város közelében nukleáris hulladéklerakót kívánnak létrehozni, és van, aki az uránbányászati tevékenységet is folytatná.

Ki a kezdeményező és miért Pécsen tartják az eseményt? Mi indokolja a miniszterelnök részvételét? - sorolta kérdéseit.

Süli János a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszter úgy felelt: a miniszterelnököt udvariassági okból hívták meg és nem vesz részt a konferencián. Egy nukleáris létesítmény létrehozása szigorú engedélyezési eljárást igényel, ilyenről pedig szó sincs - fogalmazott. A konferencia azt kívánják bemutatni, miként járul hozzá a megújulók és az atomerőművek által termelt villamosenergia a fenntartható fejlődéshez. Azért tették Pécsre, mert a város alkalmas a konferenciaturizmusra, az egyetem pedig méltó partner. A várost is bevonták a szervezésbe, vagyis mindenki tudott róla. "Az ön kollégái is regisztráltak" - válaszolta a képviselőnek arra, hogy a sajtóból lehetne csak tudni az eseményről.

Munka törvénykönyve

Nunkovics Tibor (Jobbik) a kormány gazdaságpolitikáját bírálta. Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára azt felelte, hogy a képviselő egy olyan Munka törvénykönyvet képzel el, ami minden munkavállaló minden egyes ügyére ugyanúgy alkalmazható. Az egyes cégek esetében - a legfontosabb közös alapok megléte mellett - jelentősek a különbségek - hangsúlyozta. A nemzetközi tendencia is arra mutat, hogy teret kell adni a megegyezésnek a munkaadók és a munkavállalók között – érvelt. Kiemelte, hogy jelentősen megszaporodott azoknak a cégeknek a száma, ahol kollektív szerződéseket kötöttek.

Nyitókép: MTI/Kovács Attila
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018