INFORÁDIÓ 
2019. szeptember 24. kedd
Gellért, Mercédesz

hableány

hajóbaleset

viking sigyn

szakértői vélemény

Budapest, 2019. június 11. A Clark Ádám úszódaru az elszállítást végző uszályra emeli a balesetben elsüllyedt Hableány turistahajó roncsát 2019. június 11-én. A Hableány május 29-én süllyedt el a Margit hídnál, miután összeütközött a Viking Sigyn szállodahajóval. A fedélzeten 35-en utaztak, 33 dél-koreai állampolgár és a kéttagú magyar személyzet. Hét embert sikerült kimenteni, hét dél-koreai állampolgár holttestét pedig még aznap megtalálták. MTI/Mónus Márton

Hableány-tragédia: közel sem annyira sima a nyomozás

Infostart

Több ponton is támadható volt az egyesített szakértői vélemény mind a Hableányt üzemeltető cég jogi képviselői, mind a Viking Sigyn kapitányának védője szerint. Az Indexnek nyilatkozó hajózási műszaki szakember pedig egy sor olyan gyakorlati szempontra mutatott rá, amelyet a szakértők nem vehettek figyelembe, a hajósok viszont sokszor ezek alapján is hajóznak.

A Hableány áldozatainak ügyvédei az elsők között kapták meg azt a rendőrségi jelentést, amelyben az állt, hogy a radarberendezés működőképes volt, az AIS-rendszer folyamatos közelség jelzést adott, többször, amikor a Hableány ötven méteren belül volt.

Ez alapján sokan azt a következtetést vonták le – olvasható az Indexen, hogy a Viking kapitánya azért nem hallotta az AIS-rendszer jelzését, mert az le volt némítva, ugyanis annak hangját a rendőrségi jegyzőkönyv nem említette.

A portál által megszólaltatott hajózási műszaki szakember szerint a Viking Sigyn típusú hajók kormányállásában három monitor található egymás mellett: két radar és az automatikus azonosító rendszer (AIS-rendszer).

Utóbbi nem ad hangot, ahogy közelségjelzést sem,

míg a térképes megjelenítők alkalmasak lehetnek erre, de kizárólag tengeren – ismertette a szakember –, a kapitánynak a radar képernyőjén kell látnia a hajókat. "Egy radaron soha nem olyan képet látunk, mint mondjuk egy fényképen, csupán foltokat. Nem véletlenül kell ebből is vizsgázni a hajóvezetőknek" – tette hozzá. A szakértői vélemény szerint a Viking kapitánya viszont hibásan mérte fel a helyzetet.

"Elmegy a fenébe"

A szakértői anyag a látási viszonyokról csupán a Hableány kapitányának esetében tesz megjegyzést, aki feltehetően azt sem érzékelhette, amikor a Viking Sigyn hablemeze elérte a Hableány farát. Az anyagban azt is megjegyzik, hogy a magyar kapitány nem adott veszélyhelyzetre figyelmeztető öt hangjelzést.

Az Indexnek nyilatkozó szakember szerint azonban, hogyha a magyar kapitány látta volna közeledni a Vikinget, „nem kürtölget, hanem elmegy a fenébe a parti nyílás felé”. Ahogy ő fogalmaz, ebben az esetben sem feltétlenül a szabályokat kell nézni.

Egy mínusz matróz

A szakértői véleményben említés esik arról is, hogy "a Hableány az esemény idején és helyén az egy fő matróz hiánya miatt nem volt alkalmas a hajózásra". Az egy fő matróz hiányát a hajóvezetőnek kellett volna jeleznie az üzembentartó felé. A Panorama Deck jogi képviselői azonban úgy vélik, hogy a megfelelő létszám csak még egy ember halálához vezetett volna.

Az Index információi szerint egy 2017-es baleset után be is került a hajónaplóba, hogy a személyzet számát növelni kellene. A portálnak nyilatkozó hajózási szakember szerint:

hogyha ez a hajónaplóban szerepelt a baleset előtt, akkor a Hableány szabálytalanul közlekedett,

ugyanis egyetlen utassal szem hagyhatta volna el a kikötőt.

16-os csatorna

Mint ismert, július végén a Budai Központi Kerületi Bíróság azt állapította meg, hogy a Viking Sigyn kapitánya esetében a segítségnyújtás elmulasztásának feltételei is fennállnak, főként arra alapozva, hogy rossz rádiófrekvencián jelezte, hogy balesetet okozhatott és a mentésre sem adott utasítást.

Az Index megjegyzi, a Bukaresti Egyezményben, amelyhez Magyarország is csatlakozott, az áll, hogy a 16-os csatorna "csak vészjelzésre, biztonsági és hívási célra használható". Arra azonban nem tér ki hogy kötelezően ezen kell jelezni a havariát.

A portálnak nyilatkozó hajózási szakember ezzel kapcsolatban rámutatott, mindegy is, hogy mi van leírva, miután a 10-es csatornán ér el mindenkit a kapitány a környezetében, aki segíteni képes. "Hiába indul el a vízi rendészeti járőr a Kopaszi-gáttól, 20-30 perc, mire felér a Margit-hídhoz", mutatott rá, valamint arra is, hogy segítségnyújtás szempontból a Viking a lehető legalkalmatlanabb jármű a kialakítása miatt.

Hogyan tovább?

A nautikai, informatikai és műszaki egyesített szakértői vélemény a védelem és a sértettek képviselői szerint is több ponton támadható, ezért a Panorama Deck jogi képviselői és a magyar hajóskapitány családját képviselő ügyvéd is kiegészítő kérdéseket tett fel. A rendőrség a nyár végén pedig az ügyészség kérésére elrendelte a nautikai szakértői vélemény kiegészítését.

A Viking kapitányának védője, Tóth M. Gábor az Index kérdésére csak annyit mondott, szerinte ez a szakértői vélemény nem alkalmas arra, hogy az ügy minden részletét megvilágítsa. Ezt az ügyet egyetlen szakértői véleménnyel nem lehet majd megnyugtatóan lezárni.

Az Infostart összes cikkét a hajóbalesetről elolvashatja ITT.

Nyitókép: MTI/Mónus Márton
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018