Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Pexels
Nyitókép: Pexels

Ráuntak az adminisztráció tempójára a gyógyszergyártók

A kormányhoz fordult hárompontos javaslatcsomagjával az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete. Szeretnék elérni, hogy több forrást biztosítsanak a gyógyszerek finanszírozására, hatékonyabbá tennék a befogadási rendszert és enyhítenének a gyógyszeripar terhein.

Magyarország a V4-es országok közötti összevetésben az átlagtól elmarad, ami a gyógyszerekkel kapcsolatos közkiadásokat illeti - mondta ez az InfoRádióban Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója. Többek között emiatt is javaslatcsomaggal fordultak a kormányhoz.

"Körülbelül 40 milliárd forintos összeggel a kormány pótolja ki a magyar gyógyszerkasszát, és ezáltal érje el a V4-es átlagot" - fogalmazta meg az egyesületi vezető az egyik követelésüket.

Mint elmondta, Magyarország folyamatosan növelni tudta a gyógyszerkiadásokra fordítható közpénz mennyiségét, de tízéves kitekintésben már nem ilyen jó a helyzet.

"Reálértéken a gyógyszerközkiadások mértéke még a 2008-as szinttől is elmarad"

- mondta Holchacker.

Második követelésként javasolja, változtassák meg a gyógyszerbefogadás mechanizmusát.

"Magyarországon a támogatási rendszerbe fogadás igen hosszadalmas, bürokratikus eljárás eredményeként történik meg. Míg a szlovák vagy cseh betegek ebben a vonatkozásban fél év alatt hozzájutnak egy befogadott készítményhez, úgy ez az idő itthon meghaladja a másfél évet is.

Jelenleg is több mint 70 olyan készítmény vár tb-támogatásra, amely hatékonyan kivált korábbi készítményeket"

- mutatott rá az igazgató.

A gyógyszeripar terhein úgy csökkentenének, hogy az extrém különadót csökkentsék, ezzel nagy mértékben hatékonyabbá válhatna a gyógyszergyártók szerint az egészségügyi rendszer is.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×