eur:
408.04
usd:
375.14
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre

Takács Szabolcs: nem az uniós költségvetés gyors elfogadása a lényeg

A következő hétéves költségvetésről is tárgyalnak a jövő heti európai uniós csúcson. Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: az állam- és kormányfők elsősorban arról döntenek, hogy gyorsan elfogadják-e a tervezetet. Beszélt arról is, hogy fontos eldönteni: ki határoz arról, hogy valaki menedékkérő-e vagy migráns.

A magyar kormány számára nem az időzítés a fontos, hanem az, hogy egy jó költségvetés szülessen – mondta az európai ügyekért felelős államtitkár. Takács Szabolcs szerint kiemelt kihívás az Európai Unió versenyképessége, a tagállamok gazdasági fejlettsége és felzárkózása az európai átlaghoz, valamint a biztonság kérdése, s ezen belül a migrációs válság kezelése.

"Meg lehet ezt a kérdést vizsgálni abban az összefüggésben is, hogy meg kell-e állapodni egy egy 2021 utáni időszakról egy olyan parlamenttel, amelynek jövő májusban lejár a mandátuma, vagy demokratikusabb lenne és praktikusabb, ha egy olyan parlamenttel állapodnánk meg, amely már az új érában, 2019-24 között lesz hivatalban".

Az államtitkár hozzátette: maga a vita az Európai Tanácson belül fog zajlani, illetve egyéb szektorális miniszteri tanácsok (agrárminiszterek, gazdasági és európai ügyekkel foglalkozó miniszterek) fognak a költségvetésről vitatkozni.

"Végül egyhangúság kell a döntések meghozatalához, tehát egy olyan költségvetést kell majd kitárgyalnunk, amely végső soron valamennyi tagállam számára elfogadható.

Ebben a folyamatban nyilvánvalóan kompromisszumokat kell kötni egymással" - mondta a Takács Szabolcs.

Az Európai Bizottság és egyes tagállamok részéről hallják azt az érvet - amiről Navracsics Tibor uniós biztos is beszélt korábban az Arénában -, hogy ha nem tudják 2019-ig elfogadni a következő 7 éves pénzügyi kerettervet, akkor az (a brexit, az unió jövőjével foglalkozó ET-ülés és az EP-választások miatt) már csak 2020-ban történhetne meg, és így 2021-ben valószínűleg nem lennének lehívhatóak az uniós pénzek - ismerte el Takács Szabolcs. Az államtitkár szerint ez hiteles és logikus érv, de vannak más szempontok is.

A tárgyalások jelen szakaszában a magyar kormány álláspontja az, hogy egy reális javaslatot kell elfogadni, mindegy, hogy korán vagy később.

Az államtitkár szerint teljesen egyértelmű, hogy az Európai Bizottság egy bevándorláspárti költségvetést tett le az asztalra. Olyat, amely arról szólna, hogy hogyan lehet Európába bevándorló tömegeket integrálni, és amely olyan forrásoktól venne el összegeket, mint például a kohéziós alapok.

Támogatják a kontinensen kívüli menedékkérő központokat

A jövő heti uniós csúcs után találkozik Angela Merkellel Orbán Viktor - mondta Takács Szabolcs. A részletes tervekről nem beszélt, de az biztos, hogy tárgyalnak majd az észak-afrikai menedékkérő központok kialakításáról.

Magyarország támogatja azt az álláspontot, hogy Európán kívül legyenek ezek a hotspotok - hangsúlyozta az államtitkár. "Ezt az embertömeget humánusan kezelni csak úgy lehet, ha ezeket a központokat létrehozzuk. Itt megfelelő ellátást kapnak, amíg ott tartózkodnak, emberhez méltó körülmények között vannak. De Európán kívül kell lennie ennek a központnak. Ott kell eldönteni, hogy ki az, aki háborús menekült és ki gazdasági migráns".

Az államtitkár szerint fontos eldönteni azt is, hogy kik lesznek azok az európai tisztviselők, akik eldöntik, hogy ki minősül menedékkérőnek vagy gazdasági bevándorlónak.

"Azt gondoljuk, a tagállamok kijelölt tisztviselői legyenek ezek, és ne nemzetközi szervezetek,

mint az ENSZ menekültügyi főbiztossága, a UNHCR, vagy más szervezetek, és különösen ne civil szervezetek, mert ezek saját szempontjaik alapján döntenének. Nem azt mondom, hogy velük nem kell vagy nem lehet konzultálni, de a végső döntést mindig egy tagállamnak kell döntenie - kíván-e bevándorlókat fogadni vagy sem" - fejtette ki Takács Szabolcs.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×