Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 20. vasárnap Friderika
Brüsszel, 2016. december 7.Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztosa sajtótájékoztatót tart az Európai Szolidaritási Hadtest megalakulását követően Brüsszelben 2016. december 7-én. A projekt célja, hogy a fiatalok könnyebben nyújthassanak segítséget a válsághelyzetekben és az utánuk következő helyreállításban. (MTI/EPA/Aris Oikonomou)
Nyitókép: Aris Oikonomou

Navracsics Tibor: 2020 előtt el kell fogadni az uniós költségvetést

Bizonytalannak tartja a 2021-től esedékes hétéves uniós költségvetés elfogadását a jövő év elejéig az oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős uniós biztos. Navracsics Tibor az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt erről.

Navracsics Tibor szerint fontos lenne még 2020 előtt elfogadni az új uniós keretköltségvetést, a legjobb pedig az lenne, ha ez még idén vagy 2019 elején megtörténne. A bizottságnak mindenképpen az az ambíciója, hogy legyen költségvetés, a 2019-es év ugyanis politikai szempontból nagyon feszített - mondta az uniós biztos. "Márciusban Brexit: Nagy-Britannia hivatalosan is elhagyja az Európai Uniót. Tavasszal tematikus Európai Tanács-ülés foglalkozna az unió jövőjével. Jövő májusban európai parlamenti választások lesznek, nyáron kijelölik a bizottság elnökét, novemberben pedig lejár a testület mandátuma, és új bizottságot kell felállítani.

Ha nem sikerül 2019-ig elfogadni a következő hétéves pénzügyi kerettervet, akkor Navracsics Tibor szerint valószínűleg ez már csak 2020-ban történhetne meg, és tekintettel arra, hogy 2021 január 1-jén kell hatályba lépnie a pénzügyi kerettervnek,

ez azt is jelentené, hogy '21-ben nagy valószínűséggel már nem lennének lehívhatók a pénzek”

– hangsúlyozta az uniós biztos.

Az uniós biztos arról is beszélt, hogy egyelőre nem derűlátó az ügyben. Hollandia és Ausztria hivatalosan is bejelentette, hogy nem gondolkoznak nagyobb uniós költségvetésben, kisebbet szeretnének. „Ami az alapkoncepcióját kérdőjelezi meg a bizottsági tervezetnek” – fogalmazott Navracsics Tibor.

A közép-európai országok pedig nem hajlandóak elfogadni az új kohéziós és fejlesztéspolitikai mutatórendszert, hiszen ez alapján a térség államai – többek között Magyarország is – egy főre eső forrásmennyiség-csökkenést szenvednének el.

Navracsics Tibor jelezte, hogy a vita most éleződik majd ki.

Az Európai Bizottság megpróbálja közelebb hozni a migráció kérdésében a tagállamok álláspontját - fejtette ki az InfoRádió Aréna című műsorában Navracsics Tibor kultúráért, oktatásért, ifjúságért és sportért felelős biztos.

Igen távoli néhány álláspont a migrációról az Európai Unióban – emlékeztetett Navracsics Tibor. „Kezdve a visegrádi négyek azon véleményétől, hogy egy darab bevándorló se jöjjön az Európai Unió területére, és tegyen meg mindenki mindent annak érdekében, hogy ide senki se jöhessen, egészen odáig, ami mondjuk a német, vagy az olasz vagy a spanyol álláspont, hogy a bent lévő bevándorlókat valahogyan kötelező jelleggel szét kell osztani a tagállamok között” – fogalmazott. A bizottság tevékenysége migráció ügyben arra korlátozódik, hogy a nagyon széttartó véleményeket próbálja közelíteni.

„Világosnak látszik a jövőre vonatkozóan a külső határok megerősítése, adott esetben az erre szolgáló uniós intézmények megerősítése”

– tette hozzá.

Az uniós biztos szerint a migráció ügye meghatározó lesz a 2019-es európai parlamenti választási kampányban. „A migrációra az elkövetkező több éves pénzügyi kerettervben jelentős pénzeket szándékozik szánni a bizottság” – emelte ki.

Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy érdemi átrendeződések lehetnek a jövő májusi európai parlamenti választások után. Úgy látja, hogy a néppárti, a szocialista és a liberális frakció is gyengülhet, de még mindig a néppárti a legkevésbé.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Nem a vámháború a legnagyobb veszély, hanem az, ami utána jöhet

Amerika és Kína nem csupán a kereskedelmi volumen csökkentésén dolgozik. Mindkét ország célja az, hogy egy válságban chipek, kritikus ásványok, energia és ipari kapacitások hiánya miatt ne lehessen térdre kényszeríteni. Száz évvel ezelőtt Nagy-Britannia és Németország is hasonló úton indult el. Akkor a gazdasági versenyből fokozatosan biztonsági dilemma, fegyverkezés, blokkosodás, majd háború lett. Ma is ez a legnagyobb kockázat. Ha ugyanis a kölcsönös függőséget mindkét fél veszélynek tekinti, akkor a béke egyik legerősebb gazdasági motivátora tűnhet el.

Magyar Péter bejelentése Pécsett: lehet, hogy a kormány rendezi meg a Békemenetet

Ezen gondolkodik a miniszterelnök és Ruff Bálint kancelláriaminiszter azok után, hogy a megrendezni tervezők idő előttiségre hivatkozva lemondták az október 23-ra tervezett rendezvényt. Magyar Péter Pécsett beszélt őszi országjárásán. Bejelentette: elengedhetik a szolidaritási hozzájárulás egy részét az önkormányzatoknak.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×