eur:
392.8
usd:
369.13
bux:
67289.07
2024. április 13. szombat Ida
A minisztériumok felsorolásáról szóló törvényjavaslatról szavaznak a képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén az Országházban 2018. május 11-én. Az előterjesztést 127 igen szavazattal, 35 nem ellenében fogadta el a parlament. Középen Semjén Zsolt ügyvezető miniszterelnök-helyettes.
Nyitókép: Kovács Tamás

Ellenzéki kiritikák mellett megszavazta a leendő kormánystruktúrát az Országgyűlés

Megszavazta a leendő kormánystruktúrát az Országgyűlés. A kormánypártok szerint a kormány szerkezetét a következő évek feladataihoz igazították, az ellenzék azonban egyáltalán nem elégedett.

Az új kormány szerkezete választáson kijelölt célokhoz igazodik és biztosítja, hogy a következő négy év kormányzása sikeres legyen - fogalmazott a vitában előterjesztői expozéjában a fideszes Gulyás Gergely. E feladatok között a képviselő a keresztény kultúra megőrzését, az ország védelmét, a teljes foglalkoztatottság megteremtését, illetve a gyermeket nevelő családok támogatásának növelését sorolta fel.

Változások a minisztériumi struktúrában, példa nélküli haderőfejlesztés

A politikus rámutatott, hogy ahogy az előző kormányban, eztán is 10 minisztérium lesz és alapvetően megmarad a korábbi struktúra, de több fontos változás mellett. Ilyen például, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrejöttével egy tárcába szervezik a fejlesztési feladatokat. Emellett Gulyás Gergely kiemelte, hogy a kormány figyelmet kíván fordítani az egészségügy és az oktatás területére, a honvédelmi minisztérium pedig a rendszerváltás utáni magyar történelemben példa nélküli haderőfejlesztés előtt áll.

Hende Csaba a Fidesz részéről aláhúzta, hogy a kormányzati tevékenység irányítását már maga a miniszterelnök fogja elvégezni.

A KDNP-s Vejkey Imre egyetértett a kialakított struktúrával és úgy vélte, hogy hatékony és gyors reagálású kormányra van szükség, mert ma percek alatt mennek olyan változások végbe a világban, amelyek mindannyiunk életét érintik. Azt mondta, Magyarország megállítja az Európa őshonos népei, illetve az Európa gyökerét képező keresztény civilizáció elleni támadást.

Az ellenzék sok kritikát fogalmazott meg

Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője szerint azonban a Fidesz látszatkormányzást folytatott és folytat ahelyett, hogy Magyarország súlyos problémáit próbálták volna megoldani, a következő kormányszerkezet alapján pedig továbbra sincs ok bizakodni. A párt kifogásolta az új Miniszterelnöki Kormányiroda számonkérhetőségének hiányát. Ennek orvoslására egyéni törvényjavaslattal azt szeretnék elérni, hogy a kormányiroda kérdezhető és interpellálható legyen.

Hiller István az MSZP részéről úgy látta, hogy a struktúrát inkább hatalompolitikai szempontok szerint alakították ki, mintsem racionális államigazgatási szempontok szerint. Az hatalmas területet lefedő Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) pedig inkább probléma, mint megoldás. Az ellenzéki politikus gyalázatosnak minősítette, hogy nincs egyszemélyi minisztere az oktatásnak és az egészségügynek, továbbá vitatta, hogy ezeket az óriási területeket, továbbá a sportot és a kultúrát egy minisztériumon belül kellene kezelni.

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője a kormányprogramot hiányolta, majd úgy látta, hogy a kormánystruktúra alapján a Fidesz továbbra is inkább elfedni mint megoldani szeretné a problémákat. Szerinte különösen alkalmas erre az EMMI, amely jelen struktúrájában a korábbi miniszter szerint is életképtelen. A politikus azt is aggályosnak nevezte, hogy az új struktúrában a miniszterelnök "kézivezérelheti" a katonaságot és a rendőrséget.

Arató Gergely, a DK részéről úgy fogalmazott, hogy a javaslat leginkább a miniszterelnök mindenhatóságáról szól, majd ő is az EMMI-t kritizálta és a külön oktatási és egészségügyi minisztériumot hiányolta. Azt mondta, a felsőoktatási rendszert két miniszter fogja "rángatni" azzal, hogy az innovációs miniszter is közreműködik egy sor döntésben. A törvényjavaslat saláta-jellegét is hangsúlyozta, kiemelve, hogy például állami monopóliummá teszik a szakképzést néhány területen, végképp ellehetetlenítve az alapítványi szakképzés bizonyos részeit.

A liberális Bősz Anett, a Párbeszéd képviselőcsoportjának részéről kijelentette, hogy a kormány működése túlontúl központosított és nem hordozza magában a XXI. századi kérdésekre adható válaszok keresését. Szerinte a kormány egy országméretű skanzen berendezésére vállalkozott, nem pedig arra, hogy a globalizáció kihívásainak megfelelő kormányzati struktúrát és társadalomszervezési irányelvet hozzon létre. A párt úgy véli, a környezetvédelem mellett az esélyegyenlőségnek is külön minisztériumot kellene szentelni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A NATO-tagság ígérete helyett mást kínál Ukrajnának Csehország

„Csehország kétoldalú biztonsági megállapodást készít elő Ukrajnával, amelyet májusban vagy júniusban köthetnek meg” – jelentette be Petr Pavel cseh köztársasági elnök a Vilniusban tartott Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón. A szlovák külügyminiszter megerősítette, hogy Robert Fico kormánya támogatja az Ukrajna által kezdeményezett júniusi békekonferenciát.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.15. hétfő, 18:00
Orbán Balázs
a miniszterelnök politikai igazgatója, az MCC kuratóriumának elnöke
Az uniós foglalkoztatás és szociálpolitika elmúlt 20 éve

Az uniós foglalkoztatás és szociálpolitika elmúlt 20 éve

A Magyar Közgazdasági Társaság „20 éve az Európai Unióban és a jövő” címmel számos – szakmai partnerszervezettel együttműködve – szakterületenként tekinti át hazánk két évtizedes uniós tagságának tapasztalatait, eredményeit. A következő napokban-hetekben hat rövid elemzésben foglaljuk össze az egy éven át tartó konferenciasorozat eddigi tanulságait, eredményeit.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×