Az új kormány szerkezete választáson kijelölt célokhoz igazodik és biztosítja, hogy a következő négy év kormányzása sikeres legyen - fogalmazott a vitában előterjesztői expozéjában a fideszes Gulyás Gergely. E feladatok között a képviselő a keresztény kultúra megőrzését, az ország védelmét, a teljes foglalkoztatottság megteremtését, illetve a gyermeket nevelő családok támogatásának növelését sorolta fel.

Változások a minisztériumi struktúrában, példa nélküli haderőfejlesztés

A politikus rámutatott, hogy ahogy az előző kormányban, eztán is 10 minisztérium lesz és alapvetően megmarad a korábbi struktúra, de több fontos változás mellett. Ilyen például, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium létrejöttével egy tárcába szervezik a fejlesztési feladatokat. Emellett Gulyás Gergely kiemelte, hogy a kormány figyelmet kíván fordítani az egészségügy és az oktatás területére, a honvédelmi minisztérium pedig a rendszerváltás utáni magyar történelemben példa nélküli haderőfejlesztés előtt áll.

Hende Csaba a Fidesz részéről aláhúzta, hogy a kormányzati tevékenység irányítását már maga a miniszterelnök fogja elvégezni.

A KDNP-s Vejkey Imre egyetértett a kialakított struktúrával és úgy vélte, hogy hatékony és gyors reagálású kormányra van szükség, mert ma percek alatt mennek olyan változások végbe a világban, amelyek mindannyiunk életét érintik. Azt mondta, Magyarország megállítja az Európa őshonos népei, illetve az Európa gyökerét képező keresztény civilizáció elleni támadást.

Az ellenzék sok kritikát fogalmazott meg

Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője szerint azonban a Fidesz látszatkormányzást folytatott és folytat ahelyett, hogy Magyarország súlyos problémáit próbálták volna megoldani, a következő kormányszerkezet alapján pedig továbbra sincs ok bizakodni. A párt kifogásolta az új Miniszterelnöki Kormányiroda számonkérhetőségének hiányát. Ennek orvoslására egyéni törvényjavaslattal azt szeretnék elérni, hogy a kormányiroda kérdezhető és interpellálható legyen.

Hiller István az MSZP részéről úgy látta, hogy a struktúrát inkább hatalompolitikai szempontok szerint alakították ki, mintsem racionális államigazgatási szempontok szerint. Az hatalmas területet lefedő Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) pedig inkább probléma, mint megoldás. Az ellenzéki politikus gyalázatosnak minősítette, hogy nincs egyszemélyi minisztere az oktatásnak és az egészségügynek, továbbá vitatta, hogy ezeket az óriási területeket, továbbá a sportot és a kultúrát egy minisztériumon belül kellene kezelni.

Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője a kormányprogramot hiányolta, majd úgy látta, hogy a kormánystruktúra alapján a Fidesz továbbra is inkább elfedni mint megoldani szeretné a problémákat. Szerinte különösen alkalmas erre az EMMI, amely jelen struktúrájában a korábbi miniszter szerint is életképtelen. A politikus azt is aggályosnak nevezte, hogy az új struktúrában a miniszterelnök "kézivezérelheti" a katonaságot és a rendőrséget.

Arató Gergely, a DK részéről úgy fogalmazott, hogy a javaslat leginkább a miniszterelnök mindenhatóságáról szól, majd ő is az EMMI-t kritizálta és a külön oktatási és egészségügyi minisztériumot hiányolta. Azt mondta, a felsőoktatási rendszert két miniszter fogja "rángatni" azzal, hogy az innovációs miniszter is közreműködik egy sor döntésben. A törvényjavaslat saláta-jellegét is hangsúlyozta, kiemelve, hogy például állami monopóliummá teszik a szakképzést néhány területen, végképp ellehetetlenítve az alapítványi szakképzés bizonyos részeit.

A liberális Bősz Anett, a Párbeszéd képviselőcsoportjának részéről kijelentette, hogy a kormány működése túlontúl központosított és nem hordozza magában a XXI. századi kérdésekre adható válaszok keresését. Szerinte a kormány egy országméretű skanzen berendezésére vállalkozott, nem pedig arra, hogy a globalizáció kihívásainak megfelelő kormányzati struktúrát és társadalomszervezési irányelvet hozzon létre. A párt úgy véli, a környezetvédelem mellett az esélyegyenlőségnek is külön minisztériumot kellene szentelni.